Jövőt álmodtak

A Székelyföld Napok keretében rendezett vásáron sokan álltak egy rendezett stand előtt, ahol nyers gyümölcsből készült ízeket, szörpöket, teakeverékeket lehetett vásárolni.

A Székelyföld Napok keretében rendezett vásáron sokan álltak egy rendezett stand előtt, ahol nyers gyümölcsből készült ízeket, szörpöket, teakeverékeket lehetett vásárolni. Gazdája Moldován-Szeredai Noémi csekefalvi unitárus lelkésznő és családja, aki másodállásának tartja a lekvár- és szörpkészítést, ugyanis többször szerepeltek már hasonló népszerűséggel a székelyföldi gyümölcsfesztiválokon.

– Hogyan kezdődött? – érdeklődtem.

– Öt évvel ezelőtt kapcsolódtunk be a csekefalvi asszonyokkal a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány kezdeményezésébe, amelynek az volt a célja, hogy a falun élő asszonyoknak, akik természetes módon főznek be, tegyék lehetővé, hogy a többletet értékesíteni tudják. Így jött létre Udvarhelyen a gyümölcsfesztivál, az a szeptemberi háromnapos rendezvény, amelyen nemcsak udvarhelyszéki finomságokkal, gyümölcskészítményekkel vonulnak ki az asszonyok, hanem kulturális műsorral is jelentkeznek, településük és közösségük különféle értékeit bemutatva. A fesztiválon tapasztaltak hatására erősödött meg bennünk, hogy érdemes azzal foglalkozni, amit a szülőktől, nagyszülőktől tanultunk. S a falun élő asszonyok is látták azt, hogy ami számukra természetes, egy nagyobb városban már ritkaságszámba megy. Az emberek rácsodálkoznak, megkóstolják, visszamennek, felhívnak telefonon, s a kétkezi munka dicsérete hihetetlen sikerélményt jelent.

– Kinek a segítségére számíthat?

– Tulajdonképpen az egész családra, a kicsi és a nagylányomra, a férjemre, édesanyámra, sógornőmre.

– Melyek a főbb termékek?

– Gyógynövény alapú lekvárkülönlegességek, mint például a levendulás baracklekvár, amellyel lekvárfőző versenyen is díjat nyertünk, vagy a zsályás, mentás meggylekvár, a hidegen kavart som- és kökényíz, amelyeket nagyon munkás elkészíteni. A hidegen készült szörpök közül a homoktövis- a legnépszerűbb, de van áfonya-, feketeribizli-, bodza-, málna-, ezek a gyermekek kedvencei, és fenyőrügy szörp is.

– Látom, sok minden készül levendulából, honnan szerzik be?

– A múlt év őszén több mint egy fél hektárt ültettünk be levendulapalánttal, így hát ez a vonal is erősödni fog. Önmagunknak és a lányainknak álmodtunk jövőt, mert ez egy 20 éves ültetvény, a levendula ugyanis évelő növény.

– Hogyan dolgozzák fel?

– Ez még a jövő titka, egyelőre csokorként értékesítettük, levendulapárnácskát készítettünk, meg levendulabuzogányt, amelybe a friss virágcsokrot fonjuk be.

– Többen is kóstolták, vásárolták a termékeiket, sőt visszajöttek, annyira ízlett. Hogyan készül a hidegen kavart som?

– A somfával kezdődik, amit nem egyszerű találni manapság, hogy meg is lehessen közelíteni, mert az erdők széle nagyon be van bokrosodva. Szerencsénkre a papilak kertjében van egy nagy somfa is a sokféle gyümölcsfa között. Miután felszedtük, leszedtük, vékony rétegben kiterítve két-három napig állni hagyjuk. Ahogy érik, át kell válogatni, majd az érett gyümölcsöt csészealjjal szitán átpasszírozzuk. Amennyi a gyümölcs, annyi cukrot teszünk hozzá, s egy kevés szalicilt tartósítószerként, majd kavargatjuk. A régiek azt tartották, hogy 24 órán át kell kavarni, a lényeg az, hogy a cukor elolvadjon, és ne csapódjon ki. Az íze kárpótol mindenért. Sem a színe, sem az állaga nem hasonlítható az eltevőporokkal készített dzsemekéhez. És szerencsére elfelejtjük, hogy mennyire nehéz egy nagyobb mennyiséget átpasszírozni, amikor újra nekikezdünk. A szörp hidegen, áztatásos módszerrel készül, s akik azt állítják, hogy a készítményük nem tartalmaz tartósítószert, azok valószínű, hogy felfőzik, ami azt jelenti, hogy abban az esetben már vitaminokat sem tartalmaz – szól közbe a férj is, akiről kiderül, hogy tanárként a fizikai munkában és az eladásban segít.

– Mi fogyott a leginkább itt, Marosvásárhelyen?

– Szinte minden.