Jövő héten kezdődik az RMDSZ–MPP-egyeztetés a székelyföldi autonómia tervezetéről
Jövő héten kezdi meg a munkáját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) vegyes bizottsága, amelynek az lesz a feladata, hogy a közvitára előkészítse a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét.
Jövő héten kezdi meg a munkáját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) vegyes bizottsága, amelynek az lesz a feladata, hogy a közvitára előkészítse a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét – jelentette be egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A politikus elmondta, minél hamarabb le szeretnék zárni az egyeztetéseket, hogy a közvita után benyújthassák a tervezetet a parlamentben. A két szervezet március 21-én kötött együttműködési megállapodást, amelynek fontos része a törvénytervezettel kapcsolatos elképzeléseik összehangolása.
Újságírói kérdésre Kelemen Hunor megjegyezte, az erdélyi magyar autonómiatörekvéseknek semmi közük nincs az ukrajnai eseményekhez. Úgy véli, a magyar közösség mindig a nyugati autonómiamodelleket tartotta példaértékűeknek, ezért bármiféle, Ukrajnával történő összehasonlítás elhibázott.
Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ egyelőre „nem hajtja bele” a székelyföldi önkormányzatokat abba a „médiabalettbe”, hogy fogadjanak el autonómiapárti nyilatkozatokat, amiként azt a Székely Nemzeti Tanács februárban javasolta. Hozzátette, az eddig elfogadott három autonómiapárti önkormányzati nyilatkozat mindegyikét megtámadta a közigazgatási bíróságon az illetékes prefektus. Az RMDSZ megvárja, hogy mi lesz a kimenetele ezeknek a pereknek.
„Nem a szándékkal van a baj, hogy a Székelyföld virtuális határait az önkormányzati szándéknyilatkozatokkal kirajzoljuk. Az eszközzel kapcsolatban vannak fenntartásaink” – mondta.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy Románia biztosan nem fogja belépését kérni abba a perbe, amely az Európai Unió luxemburgi bíróságán folyik a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés beterjesztői és az Európai Bizottság között. Hozzátette, hogy az SZNT-nek a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezése perébe viszont Görögország és Szlovákia „unszolására” Románia is kérte a belépését. Kelemen Hunor úgy tudja, hogy Románia belépési kérelme megkésett.
Az RMDSZ elnöke egy áprilisban végzett felmérésre hivatkozva elmondta, hogy az erdélyi magyarság körében az elmúlt öt hónapban csökkent az euroszkepticizmus, és jelentősen nőtt az európai intézmények iránti bizalom. Hozzátette, hogy a mérések szerint az RMDSZ átlépi az európai parlamenti választások ötszázalékos küszöbét, és biztosítani tudja az erdélyi magyar képviselők jelenlétét az Európai Parlamentben.
Kelemen Hunor szerint, ha sikerül meggyőzni a magyar választókat, hogy az országos átlagnál nagyobb arányban menjenek el szavazni, az RMDSZ akár három EP-mandátumot is megszerezhet.
