Legbiztosabb jóslatnak az tűnik, hogy következik tizenkét hónap, benne 366 nap, ha igaz, akkor szökőévvé leszünk nyilvánítva. Nem abban az értelemben szökő, ahogyan a régebbi évjára-tok értették, vagyis a mondott időtáv attól volt szökő, hogy az illegális határátlépők és Nyugaton maradók száma ugrásszerűen megnőtt.
Legbiztosabb jóslatnak az tűnik, hogy következik tizenkét hónap, benne 366 nap, ha igaz, akkor szökőévvé leszünk nyilvánítva. Nem abban az értelemben szökő, ahogyan a régebbi évjára-tok értették, vagyis a mondott időtáv attól volt szökő, hogy az illegális határátlépők és Nyugaton maradók száma ugrásszerűen megnőtt. S ilyenkor egyénileg tették meg – mintegy megelőzve az ország egészét évekkel, évtizedekkel – a szocializmusból a kapitalizmusba átvezető utat. Sikeresen, amennyiben nem kapták el az embert a (piros-fehér-)zöldhatáron a jóságos rom-magy és rom-jugó határőrök. Másfelé csak az elmeháborodottak szöktek.
Lesznek nappalok és éjszakák, a nappalok hol hosszabbodni fognak, hol meg rövidülni. Már ezek állandóságára sem számíthatunk jövőre, sőt az időszámítás alapjára, az egyenletes időmérésre sem, ugyanis lesz nyári és téli időszámítás, mintha nem lenne mindegy annak, aki hajnali négykor kel, hogy hatra betámolyoghasson a gyárba. Na persze, ezek az emberek még szerencsésnek is tekinthetik magukat, hiszen van hová bemenniük dolgozni, igaz, évről évre kevesebb vásárlóerőt tartalmazó bérért.
Amit biztosan ígérhetnek a politikai és gazdasági jövőelemzők, hogy lesznek adók és illetékek. Az emberi elme (vö. miniszteri tanácsadók/megyei adószakértők) végtelen találékonyságról tesz majd tanúbizonyságot, hiszen újabb és újabb adónemek fognak bevezetésre kerülni. (Csak az emberi nem hagyományos szerepei – férfi és nő – maradnak változatlanok. Ámbátor a génsebészet csudákra vetemedhet...) Mi például a magunk részéről mint kutyát nem tartók csupán ámulni tudunk azon, hogy odaát a honos fajkutyák gazdái nem fizetnek különadót. A munkakutyáké sem, de már a házőrzőké antul inkább mentül harapósabb. (Kivéve a tisztelt ház őrzőit.) Ám a külföldieket táplálók adókötelesek. Remélhetőleg ez a faji kategorizálás nem fog átterjedni más emlősökre, pl. a főemlősökre.
Lesz jövőre is napkelte és napnyugta, nem tudjuk azonban, hogy nekünk mennyire lesz nyugtunk, és ki kell még közülünk a hatalom, az ország és a dicsőség számára.
A jövő évben parlamenti és helyhatósági választások, marakodások, vetélkedések leszek. Több párt lesz, mint választópolgár, a szavazás napján többen ki sem mozdulnak lakásukból, mások viszont elmennek és elégedetten fognak azért is másra voksolni, mint ahogy exitpolitikusok elvárják. Meglepetésekben bőven lesz részünk: télen megjön a hó, pedig kánikulára számítottunk, emelkedni fognak az árak, és kilép medréből az a néhány folyó és patak, amely még átfolyik hazánkon, megjelennek az újságok egyre több pucérsággal a címlapjukon, igazi szenzáció lesz egy felöltözött fiatal nő képe hátulról ködben, lesznek válások és lesznek házasságkötések, időjárás és egy helyben topogás, infláció, defláció, felláció és vakáció, költségvetési hiány, tömegtermelés szabályzókból és törvényekből, körbetartozás, munkaviszony-, posta- és házbontás, rossz verseskötetek és szónoklatok, tovább romlik a beszélt nyelv és tökéletesedik a hallgatás, év végén kiporciózzák a mindig másnak kiosztott irodalmi valamint egyéb díjakat, kisebb parlament, nagyobb korrupció. Csak a borravalót nem vizezik fel. Egyszóval átlagos év lesz, ennyit máris gargalizálhatunk.
Ha csalódnánk, annál jobb a valóságnak.
