Jog, politika, alkotmány (IV. rész)

 A bírósági eljárással kapcsolatosan az alkotmány garantálja a védelemhez való jogot, ugyanakkor kimondja: a per folyamán a felek választott vagy hivatalból kinevezett ügyvédi képviseletre jogosultak.

A személyes szabadságokkal kapcsolatosan kimondja, hogy a mozgásszabadság mind belföldi, mind külföldi utak esetén garantált, és e jog gyakorlásának felté-teleit a törvény állapítja meg. Minden állampolgárnak biztosított a joga, hogy állandó lakhelyét vagy lakhelyét az ország bármely helységében szabadon válassza meg, kivándoroljon, valamint visszatérjen az országba. Ezeket a jelenleg magától értetődő rendelkezéseket az tudja értékelni, aki megérte a 89-es fordulat előtti zárt városokra vonatkozó rendelkezéseket. A következő szakaszban az alaptörvény garantálja a családi és a magánélet intimitását, ezért a közhatóságok tiszteletben tartják és oltalmazzák a családi és a magánéletet. Fontos garancia az állandó lakhely és a lakás sérthetetlensége, amelynek értelmében senki sem hatolhat be vagy tartózkodhat valamely személy állandó lakhelyén vagy lakásában ennek engedélye nélkül. A behatoló elleni tettlegességről a törvény vélelmezi, hogy azt jogos önvédelemből követték el. A kivételek a következők: letartóztatási parancs vagy bírósági határozat végrehajtása, egy személy életét, testi épségét vagy javait fenyegető veszély elhárítása, a nemzetbiztonság vagy a közrend megvédése, járvány terjedésének megelőzése. Fontos megjegyezni, hogy házkutatást csak bíró rendelhet el, és azt csakis a törvény által előírt feltételek között és formában lehet végrehajtani. Tilos házkutatást tartani éjszaka, a tettenéréses bűncselekmény (in flagrant) kivételével. Házkutatást legkorábban reggel 6 órakor lehet kezdeni.

A törvény a továbbiakban garantálja a levéltitkot, ennek értelmében a levelek, a táviratok, más postai küldemények, a telefonbeszélgetések és a többi törvényes közlési eszköz bizalmassága sérthetetlen, és ennek megsértése bűncselekmény (ez természetesen nem vonatkozik a törvényes lehallgatásokra).

Fontos és alapvető szabadság a lelkiismereti szabadság, amelynek értelmében a  gondolatok, vélemények, illetve a vallásos hit szabadsága semmilyen formában nem korlátozható. Senki sem kényszeríthető valamely vélemény elfogadására vagy a meggyőződésével ellenkező vallási közösséghez való csatlakozásra. A lelkiismereti szabadság garantált, ezt a tolerancia és kölcsönös tisztelet szellemében kell kinyilvánítani. 

Ugyanakkor a vallási felekezetek szabadok, és a saját alapszabályzataik szerint szerveződnek meg, a törvény feltételei között. A vallási felekezetek közötti kapcsolatokban tilos a vallási gyűlöletkeltés bármely formája. A vallási felekezetek függetlenek az államtól, és ennek a támogatását élvezik, ide értve a vallásos lelki gondozás megkönnyítését a hadseregben, a kórházakban, a börtönökben, a menhelyeken és az árvaházakban.

A demokrácia alapvető szabadsága a szólásszabadság, ezért a törvény garantálja, hogy a gondolatok, a vélemények vagy a hitvallások kifejezésének szabadsága és bármilyen alkotás szabadsága – szóban, írásban, képekkel, hangokkal vagy más tömegkommunikációs eszközökkel – sérthetetlen, éppen ezért tilos bármilyen cenzúra alkalmazása. A sajtószabadsághoz hozzátartozik a sajtókiadványok szabad alapítása, és ezért egyetlen kiadványt sem lehet megszüntetni, csak a törvényes feltételek mellett. Viszont a törvény a tömegkommunikációs eszközöket finanszírozási forrásuk feltárására kötelezheti. 

Ugyanakkor a szólásszabadság nem sértheti más személy méltóságát, becsületét, magánéletét és saját identitásához való jogát. A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, a háborúra, a nemzeti, a faji, osztály- és vallási gyűlöletre való buzdítást, a diszkriminációra, a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat. Ez az az elv, amelyre gyakran hivatkoznak, szintén az alkotmány által garantált kisebbségvédelmi jogok életbe léptetésének korlátozásakor. 

Fontos jog, amely az állami intézmények és a közpénzek átlátszó elköltését garantálja, az információhoz és a közérdekű információhoz való hozzáférés joga, amelynek értelmében a személyek jogát a közérdekű információhoz való hozzáféréshez korlátozni nem lehet. Ennek egyetlen akadálya, hogy az információhoz való jog nem árthat a fiatalok védelmét célzó intézkedéseknek vagy a nemzetbiztonságnak. Ezen elv értelmében például bármely személy kérheti bármely közintézménytől az intézményre vonatkozó közérdekű információk közlését. Minden információ egy közintézmény működésével kapcsolatosan közérdekű, amennyiben ezt a törvény szerint nem minősítik titkosnak. A közérdekű tájékoztatás egyik garanciája, hogy az állami rádió- és televíziótársaságok függetlenek. Ezeknek jelentős társadalmi és politikai csoportok számára garantálniuk kell az információhoz való hozzáférést. Ezeket a szolgáltatásokat parlamenti felügyelet alá helyezték, és sarkalatos törvények szabályozzák.

Számunkra nagyon fontos alapelv az oktatáshoz való jog. Ennek értelmében az oktatáshoz való jog a kötelező általános iskolai oktatás, a líceumi és a szakmai oktatás, a felsőfokú oktatás, valamint más oktatási és továbbképzési formában biztosított. Az oktatás minden fokon román nyelven folyik, viszont a törvény feltételei között az oktatás valamely világnyelven is megszervezhető. A kisebbségekre vonatkozó kitétel szerint az anyanyelven való tanulás garantált, a vonatkozó törvényes – például oktatásügyi törvény – rendelkezések szerint. Az állami oktatás az oktatási törvény rendelkezései szerint ingyenes. Fontos megjegyezni, hogy az egyetemi autonómia garantált. Erre az elvre hivatkozott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, amikor nem hozta létre a kormányrendelettel létrehozott magyar karokat. Ezt az álláspontot a Marosvásárhelyi Táblabíróság is osztotta, és ilyen alapon megsemmisítette azt a kormányrendeletet, amelyik létrehozta a magyar karokat. 

(Folytatjuk)

 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro