Jelennek becsomagolt múlt

Floralia Mikházán

Szombaton Mikházán szimbolikusan és gyakorlatilag is megnyílt a régészeti park egy ókori ünnep felelevenítésével. 10 és 16 óra között a Maros Megyei Múzeum Római Limeskutató Központja és a Milites Marisensis Egyesület a római korhoz kötődő múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várta az érdeklődőket, ugyanakkor a gyulafehérvári és a marosvásárhelyi római hagyományőrző csoportok harcászati bemutatót tartottak. Nem maradt el az ünnephez kötődő istentisztelet sem. 

Végre a vírusjárvány miatt bevezetett szigorítások nélkül szervezhette meg a Maros Megyei Múzeum az egykori római castrum helyén azt a rendezvényt, amelynek ezúttal nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati üzenete is volt a mának. Ezzel az eseménnyel nyitották meg újra a műemlékek világnapján a régészeti parkot. A rendezvény annak a több mint százéves parasztháznak az udvarán zajlott, amelyet korábban megvásárolt a múzeum, és az elképzelt rendeltetésének megfelelően a népművészet és az ókori örökség, a mikházi castrum népszerűsítésére használják. A megyei múzeum, a polgármesteri hivatal és a környék kulturális életét fellendítő Csűrszínházi Egyesület is felvállalta, hogy a községet idegenforgalmi látványosságként is értékesíti, így nemcsak az idén tizedik alkalommal megszervezendő római fesztivált karolta fel, hanem közös erőfeszítéssel – a castrum régészeti munkálataival párhuzamosan – olyan rendezvényeknek ad helyszínt, amelyek minél több érdeklődőt csábítanak a településre. 

Az érdeklődőket szombaton a római várhoz tartozó településen (vicus) kialakított két Time boxban (idődobozban) várták a múzeum munkatársai, köztük a régészeti ásatásokat irányító Pánczél Szilamér, akitől értékes információkat tudhattak meg a korról, arról, hogy mi is volt hajdanában Mikházán, és hogyan éltek az ókori rómaiak. Az udvaron a hagyományőrző egyesületek vertek sátrat, és harci gyakorlatokkal szórakoztatták elsősorban a gyerekeket, akik a korabeli fegyverek hű másolatait is kipróbálhatták. Természetesen nem maradt el a harci bemutató sem. Egy minitárlaton pedig a helyszíntől alig pár méterre a földből előkerült leletekből állítottak ki, a hozzájuk fűződő történetet készséggel felfedte Szilágyi Orsolya, a múzeum munkatársa. Lirca Liliana, az intézmény közkapcsolati felelőse segítőivel együtt a kisebbeknek vezetett foglalkozásokat. Lehetett rajzolni, festeni, aki tehette, az ősi malomkő másolatát is megforgathatta. Érdekessége, hogy az eredeti darabjait a minitárlaton meg lehetett tekinteni. Az esemény a gyulafehérvári és a marosvásárhelyi hagyományőrző csapatok közös – vallási rituálét felelevenítő – mozzanatával zárult, amelyet Kübelé istennő tiszteletére (akit a rómaiak Magna Mater, azaz Földanya néven ismertek) tartottak. 

Mint ismeretes, nagyon sok ókori – a mai naptárhoz is kötődő – ünnepet a görögök, majd a rómaiak is átvettek és többet a keresztények is beépítettek, átlényegítettek kultúrájukba. Az európai pogány kultúrában a tavaszváró ünnep kötődött a megújuláshoz, a megtermékenyítéshez, a szerelemhez, a szexualitáshoz, a szaporodáshoz, így került a tisztelet középpontjába Földanya. Később a pünkösdi szokáskörben is megjelennek az ehhez tartozó ősi szimbólumok (határkerülés, májusfaállítás, a föld és a föld ajándékainak megszentelése, pünkösdi királyság stb.). Az ókori Rómában április 20. – május 3. között tartották a floraliát, amikor a szabadban bőséges lakomákat, cirkuszi játékokat tartottak, és pikáns témájú színdarabokat adtak elő, ugyanis a tavasz a görög-római mitológiában Flora és Venus évszaka. Flora a termékenység, a tavasz és a virágok istennője, az ókori Rómában tavasszal ünnepséget tartottak a tiszteletére. Az ókori Római Birodalomban ilyenkor hatnapos ünnep volt, gladiátorjátékokat, kocsihajtó versenyt rendeztek. Szokás volt az is, hogy a szegényeknek borsót és lencsét szórtak, ami a termékenység szimbóluma volt. Nem maradhatott el a lakoma, a tánc és a mulatás sem. 

Pánczél Szilamér lapunknak elmondta, azt szeretnék, hogy minél több látványos eseménnyel idézzék fel azt a kort, amelynek valószínűleg tanúi voltak a mikházi castrum és a település lakói. Az idén, a római fesztivál 10. évfordulójára különlegesebb eseményekkel készülnek. Ezekkel a rendezvényekkel „bírják szóra” a köveket, amelyeket a felszínre hoztak az egykori létesítmény helyszínéről. Továbbra is az a múzeum terve, hogy turisztikai látványosságként – az ilyen rendezvényekbe „csomagolva” – elevenítsék fel a múltat, és tegyék érthetővé az érdeklődők számára.