Jékely Zoltán: Éjfél Budán

Jékely Zoltán

Éjfél Budán

Most voltaképpen sírni kellene:

tétova mánk végképp holnapba lendül,

búcsúztatója borízű zene,

mely kiszivárog egy kis étteremből.

Az út alatt szagos fürdők leve

zubog, s a rács alól kék pára leng föl,

mint süllyesztőből foglyok szelleme…

Kóbor kandurt ciról a sarki rendőr.

Az állig gombolt házak mind vakok,

vonuló ködben úsznak, mint a csolnak,

s belsejükben egy-egy család vacog,

kaszával áll ágyuk felett a holnap.

A plafonokról lógnak sóhajok

s foszlányai tejszagú altatóknak.

(1933)

110 éve, 1913. április 24-én született Nagyenyeden a Kossuth-, Baumgarten-, József Attila- és Magyar Örökség díjas költő.