2021. október 24., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Drasztikusan csökkent az oltási kedv Romániában. Olyannyira, hogy a megrendelt 7 millió koronavírus elleni vakcinából 4 és fél millió leszállítását felfüggesztették. A napi százezerre becsült beoltott személy helyett ott tartunk, hogy csupán 40 ezer körül mozog átlagban a napi beoltottak száma. A júniusi célkitűzés, 5 millió beoltott személy nem teljesült, és ha a trend marad, akkor a szeptemberi cél sem fog. A készleten levő vakcinák érvényessége közben lejárhat, így immár várhatóan kereskedni fogunk az oltóanyaggal, olyan országoknak adhatja el vagy adományozhatja Románia, ahol – eltérően a hazai helyzettől –, a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Elkezdték az oltóközpontok bezárását, ezek helyett mozgó oltópontok járják majd a vidéket, egy szerdai hír szerint az önkormányzatoknak a szervezésbe való bevonása nélkül történhet majd a falun élők beoltása. 

A hatóságok a 4. koronavírusjárvány hullámmal riogatnak, az indiai delta vírusvariáns terjedésével, amelyről azt tudják, hogy sokkal ragályosabb a brit változatnál is, és ez válhat itthon is meghatározóvá. Valeriu Gheorghiţă katonaorvos, az oltáskampány vezetője szerint a mozgó oltóegységek egy hónapon belül az ország mind a 2800 községébe el kell jussanak. Kérdéses, hogy kit tudnak meggyőzni, hiszen az, aki be akarta oltatni magát, a községekben rendelő, az oltásprogramba feliratkozott családorvosoknál is megtehette. A roma lakosság nagy része is elutasítja a vakcinát. Így aztán ki kell majd találni olyan típusú adok-kapok vakcinakampányt, mint a miccshús az oltásért. 

Miközben az újabb, őszi, negyedik hullámról folyik a vita, közeledik a szünidő és a parlamenti vakáció, szinte észrevétlen marad olyan fontos, az egészségügyet érintő jogszabálytervezetek vitája, amelyek az egészségügyi rendszer reformját célozzák. Egyik legfontosabb az a kormányhatározat-tervezet, amely 10 százalékkal növelné meg a magánkórházak által az állami egészségbiztosító házzal leszerződhető kórházi ágyak számát. Az állami ellátórendszer szűkülésével párhuzamosan az egészségügyi magánszektor több közpénzhez jutna, miközben a biztosítottak így is alaposan megfizetik a privát egészségügyi szolgáltatásokat. Ahelyett, hogy az állam a saját ellátórendszerét erősítené, eszközberuházásokkal, ingatlankorszerűsítéssel, a szolgáltatások finanszírozási módjának átgondolásával, humánerőforrás-stratégiával, amelynek fontos elemei lennének a teljesítmény és a hatékonyság, ismét a versenyszférát hozza helyzetbe. Nem teszi mellé azonban a magán egészségbiztosítási rendszert, a szolgáltatási csomagok befizetés függvényében történő átcsoportosítását. Úgyhogy marad a szinte minden jár minden biztosítottnak, de mégsem, mert továbbra is alulfinanszírozott a rendszer.