2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Bolyai névnek még ma is varázsereje van. Ki gondolná, hogy Tokióból csak azért utazik valaki Marosvásárhelyre, hogy felkeresse a Bolyai-emlékhelyeket.

Domáldon, Benkő Zsuzsanna síremlékénél


A Bolyai névnek még ma is varázsereje van. Ki gondolná, hogy Tokióból csak azért utazik valaki Marosvásárhelyre, hogy felkeresse a Bolyai-emlékhelyeket.

A nyár elején egy kedves e-mailt (e-levelet) továbbított számomra Horányi Károly, az MTA Könyvtár és Kézirattárának munkatársa, azzal a kísérőszöveggel, hogy legyek Koichi Ohta professzor segítségére, hiszen egyetlen térképen sem találja a Kálvária utcát. Az MTA Könyvtár és Kézirattár üzemeltet egy nagyon szép Bolyai-weblapot angol nyelven is (http://bolyai.mtak.hu/), azért fordult hozzájuk Koichi Ohta professzor. Szerette volna megkeresni az interneten, a Google Earth-en, hogy hol halt meg Bolyai János. Kiindulva Japánból, ahol ma már minden interneten van, főleg egy olyan közérdekű információ, mint egy utca neve és térképe. Persze, azt a mi kedves japán professzorunk nem gondolta, hogy Kelet-Európában az utcaneveken minden hatalom változtat egyet. Így hiába kereste, a legpontosabb térképeken sem találhatta meg a Kálvária utcát.

Szóval így kerültem kapcsolatba Koichi Ohta professzorral. Megírta, hogy egy könyvfejezetet készül írni Bolyai Jánosról, és előtte fel szeretné keresni a Bolyai-emlékhelyeket. Ez is a japán alaposságra vall. Csak úgy ír valakiről egy kis tanulmányt, ha körültekint az illető szűkebb hazájában. És bizalomerősítőnek elküldte könyvének a fedőlapját, igazolván, hogy ő a magyarok nagy tisztelője, és hogy Eötvös Lorándról is írt már tanulmányt.

Elküldte, hogy milyen szépen látszik lakószobájának az ablakából a japánok szent hegye, a Fuji.

Arról is volt tudomása, hogy 2010 szeptemberében a Vár sétányon emléktáblát avattunk azon a házon, ahol Bolyai János együtt élt a családjával.

Egészen pontosan kinézte, hogy ROCAR autóbusszal fog Kolozsvárról Marosvásárhelyre utazni, és Kolozsvárra vonattal jön Bécsből, mert a vonat a legkényelmesebb és legbiztonságosabb közlekedési eszköz, lásd Japánt. Ettől egy kicsit megijedtem, és ezért megkértem Kása Zoltánt, a Sapientia egyetem professzorát, hogy segítsen be Koichi professzor idegenvezetésébe és hozza el személygépkocsival Kolozsvárról Marosvásárhelyre. Így is történt, Kása professzor várta Koichi professzort és feleségét a kolozsvári vasútállomáson, és másnap eljöttek Marosvásárhelyre, ahol külön kívánságukra meglátogattuk a Bolyai középiskolát, a Pszeudoszféra emlékművet, sajnos a Teleki Tékát csak kívülről, a Köteles Sámuel utcában az emléktáblát. Kívánságukra kivittük őket Domáldra is, hogy lássák azt is, hová süllyedt egy hajdan virágzó szász település. Persze, véleményük szerint is a domáldi kopjafához való kikapaszkodás (Benkő Zsuzsanna síremléke) és annak látványa minden erőfeszítést megért. Visszafele jövet még megálltunk a kóródszentmártoni Küküllő-hídnál, Orbán Rozália hajdani portájánál. Meglátogattuk a Sapientia egyetemet is, nagyon érdekelte őket a hallban lévő Bolyai János-mellszobor. Megcsodálták a Sapientia egyetemen japán támogatással működő műszaki-fizikai kutatóműhelyt, ahol péntek délután is folyik a kutatómunka. Másnap még megtekintették a Vár sétányon elhelyezett emléktáblát, és kisétáltunk a református temetőbe. Végül az Apolló épületét mutattuk meg nekik, ahol hajdan Bolyai János is koncertezett.

A japán vendégek Kása professzorral utaztak vissza Kolozsvárra. Hogy milyen impresszióval távoztak, azt Koichi Ohta professzor leendő Bolyai-könyvéből vagy tanulmányából fogjuk megtudni. Annyit már most kijelentett, hogy a japán és a magyar ember lélekben testvér. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató