Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Január elsejétől a minimálbér 3700 lejről 4050 lejre nő, ez nagyjából 9,5%-os emelkedést jelent, a földgáz ára pedig 10%-kal fog drágulni. Hogy ez ismét kiknek okoz nehézséget? Például annak az 1 millió 900 ezer nyugdíjasnak, akik a szeptemberi emelés után is havi 2000 lejnél kevesebb jövedelmmel rendelkeznek. Térjünk ki a részletekre…
A Romániai Energiaszolgáltatók Egyesülete arra figyelmeztet, hogy a fogyasztók gázszámlája 2025. január 1-jétől mintegy 10%-kal fog emelkedni, mivel a gáz beszerzési költségei emelkedni fognak, ugyanis azt piaci áron kell majd megvásárolni. A szállítók a kormányhoz fordulnak – írja az Economica.net. Január 1-jétől megszűnik a 120 lej/MWh áron történő földgázvásárlás. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak nem lesz többé 120 lejes gázbeszerzésük, a raktárakból vagy a piacról fogják a gázt – piaci áron – szállítani. „Úgy véljük, hogy a lakossági fogyasztók által fizetett gáz ára január 1-jétől nőni fog, de nem emelkedhet 0,31 lej/kWh fölé, ami a plafon” – mondta Laurențiu Urulescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) elnöke.
Drágulásról érkezett jelentés, holott az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből az derül ki, hogy 2024 második negyedévében Románia volt az EU legnagyobb gáztermelője. Ebből azonban a lakosság a hatósági árszabályozás miatt nem érzékelt semmit, továbbra is egy megszabott, kedvező áron vásárolta a földgázt. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a fűtésszezon ideje alatt Románia földgázimportra szorul. Ez megváltozhat 2027-ben, amikor elkezdődik a Neptun Deep-kitermelés, attól kezdve Románia az Európai Unió legnagyobb gáztermelője lesz, mutatott rá Nagy Bege Zoltán energiaügyi szakember a Marosvásárhelyi Rádióban még októberben.
Ami a fűtést illeti, mint érdekesség: az ország iskoláinak és óvodáinak több mint 40%-át fával fűtik – derül ki az Oktatási Minisztérium nemrégiben kiadott jelentéséből. Több vidéki óvoda még mindig fatüzelésű kályhát használ, hogy melegben tartsa a gyerekeket és a tanárokat. Teleorman megyében például több mint 200 olyan oktatási intézmény van, amelyet fával fűtenek. Az Oktatási Minisztérium szerint országszerte több mint 7000 iskolát és óvodát fűtenek fával. A Romsilva Országos Erdészeti Hivatal közleménye szerint 2024 végéig közel 2 millió köbméter tűzifát biztosítanak a romániai lakosság számára. Az átlagos tűzifaár héa nélkül 282 lej köbméterenként, amely megfelel a tavalyi árszintnek. A Romsilva hangsúlyozta, hogy bizonyos erdészeti társaságok kérésre és térítés ellenében vállalják a tűzifa házhoz szállítását és felhasítását is. A statisztikai adatok szerint Romániában a háztartások közel fele, azaz mintegy 3,5 millió otthon fával fűt, ami a vidéki területeken különösen elterjedt. Ugyanakkor több mint 7300 háztartásban élnek olyan hátrányos helyzetű családok, akiknek még tűzifára sincs pénzük.
Tény ami tény, az alacsony jövedelemmel rendelkező családok, az egyedülálló személyek és a kisnyugdíjasok novembertől jövő márciusig kapnak segítséget a földgáz, a villamos energia vagy a szilárd és olaj tüzelőanyagok költségeinek fedezésére. A jogosultsághoz az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladhatja meg az 1386 lejt. Az igényléseket a támogatási időszakban minden hónap 20-áig lehet benyújtani. Az állami támogatást már el is kezdték átutalni.
November 29-én megjelent a Hivatalos Közlönyben a gazdaságbeli bruttó minimálbér emelésére vonatkozó kormányhatározat – adta hírül a Rador. Ennek megfelelően január 1-től a minimálbér 3700-ról 4050 lejre emelkedik, ami majdnem 9,5 százalékos növekedést jelent. Erre az összegre vetik ki a személyi jövedelemadót, valamint társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot számítanak fel. Ennek következtében a minimálbérrel fizetett munkavállalók 2430 lej nettó összegben részesülnek majd. A minimálbér összege így csupán 67 lejjel növekszik. A jelentősebb emeléshez a kormánynak egy másik jogszabályt is el kellett fogadnia, amellyel lehetővé teszi, hogy jövőre is alkalmazni lehessen a 300 lejes adómentességet. Ezzel 2574 lejre emelkedne a nettó minimálbér a jövő évtől.
Klaus Iohannis leköszönő államfő is nyilatkozott az emeléssel kapcsolatban:
A jogszabály a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe. A törvény szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és „a méltó életszínvonal biztosítását”. A kormányhatározatban megszabott bruttó minimálbért évente egyszer aktualizálják a szakszervezetek és a munkaadók országos szövetségeinek konzultálásával. A jogszabály azt is rögzíti, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért, utána emelni kell a fizetését. A minimálbérre vonatkozó rendelkezések megsértése alkalmazottanként 3000 és 5000 lej közötti bírsággal büntetendő. A bírság összege azonban nem haladhatja meg a vállalatonkénti 200 ezer lejt.
Aktualizálásról beszélünk egy olyan országban, ahol minden növekedést más emelés is követ. Természetesen az állampolgárok 2-3 napig örülnek egy-egy emelésnek, ugyanis a kormány azonnal gondoskodik arról, hogy nehogy fölösleg maradjon a pénztárcánkban.
De mi a helyzet azokkal, akiknek az emelés is mínuszból indul, vagy azt eredményez? A többletről már nem is beszélve…
A nyugdíjak újraszámítása szeptemberben átlag 499 lejjel növelte a nyugdíjasok jövedelmét az előző hónaphoz képest, októberben az átlagnyugdíj 2.792 lej maradt. Az Adevărul által elemzett adatok szerint csaknem 1 millió 900 ezer nyugdíjasnak a szeptemberi emelés után is havi 2000 lejnél kevesebb a jövedelme. Ez azt jelenti, hogy a 4 és fél millió nyugdíjasból majdnem kétmillióan élnek mélyszegénységben.
Az Európai Unió országai közül Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol a legmagasabb az energiaszegénység szintje – írta Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint természetesnek vesszük, hogy otthon felkapcsolhatjuk a villanyt, bekapcsolhatjuk a tévét vagy a mikrohullámú sütőt, van fűtés és meleg víz. Elmondta: „Nem beszélhetünk esélyegyenlőségről az oktatásban, ha az egyik gyermek a számítógépen, a másik pedig csak gyertyafénynél, néha fagyoskodva tudja elkészíteni a házi feladatát”. Burduja szerint Romániában a legalacsonyabb az egy főre jutó energiafogyasztás Európában, alacsonyabb, mint Ukrajnában vagy Moldovában: a háztartások mintegy harmadát érinti – különböző mértékben – az energiaszegénység jelensége.
Azt hiszem, Burduja mindent elmondott: nem beszélhetünk egyenlőségről, főleg nem esélyegyenlőségről. Mindenki úgy osztja be a kicsit, a keveset, a sokat és a nagyon sokat, ahogyan tudja. Ki árammal, ki gyertyával, ki gázzal vagy fával – egy biztos, az energiaszektorban elég nagy gáz van…
Úgy gondolom, Románia gazdasági kihívásai 2025-ben tovább mélyítik az állampolgárok mindennapi terheit. Miközben a minimálbér és a nyugdíjak „emelése” fontos lépés, a növekvő energiaárak és az infláció gyorsan felemészthetik az ezekből származó többletjövedelmet. Az energiaszegénység széles rétegeket érint, különösen a kisnyugdíjasok és hátrányos helyzetű családok körében. Az intézkedések és támogatások ellenére a rendszer nem képes átfogó megoldást nyújtani a méltányos életkörülmények biztosítására. A gazdaságpolitikai döntések jövőbeli fenntarthatósága elengedhetetlen ahhoz, hogy az emelések ne csak számokban, hanem a lakosság életminőségében is érezhetőek legyenek.