Irodalom, kávé, közösség

*Fotó: Szász Erika

Gemma könyves kávézó 

Marosvásárhelyen egyre több helyen jelenik meg a kultúra valamely formája: nem nagy intézmények falai között, hanem barátságos, emberközeli terekben. A Gemma Books & Café is ilyen: egyszerre könyvesbolt, kávézó és közösségi tér, ahol a látogatók nemcsak olvasnivalót, hanem szellemi otthont is találhatnak.

A 2021-ben megnyílt kávézó fokozatosan vált Marosvásárhely kulturális életének egyik központjává. Nemcsak könyvek várják a látogatókat, hanem könyvklubok, irodalmi estek, kiállítások és közösségi programok is. Ezek a programok mind azt a célt szolgálják, hogy Marosvásárhelyen legyen egy hely, ahol az irodalom és a közösség kéz a kézben jár.

Arról, hogy hogyan született meg a Gemma ötlete, milyen kihívásokkal jár egy ilyen kulturális tér működtetése, és hogy milyen jövőt képzelnek el a város számára, a kávézó vezetőjével, Daray Erzsébettel beszélgettem.

Kezdetek 

Az ötlet személyes indíttatásból született: a tulajdonosok szerették volna munkalehetőséghez juttatni értelmi sérült lányukat. „Úgy éreztük, nehéz lesz boldogulnia a munkaerőpiacon.” Ezért olyan teret szerettek volna számára, ahol biztonságban és értékteremtően dolgozhat – meséli Erzsébet. A kezdetben szociális pályázati támogatással működő vállalkozás hamar megerősödött, és ma már saját lábakon áll. 

„Két évig pályázati támogatással működtünk, 2022-ben lejárt ez a támogatás, de addigra már elég jól megerősödött a kávézó” – mondta.

Helyszín keresése

A helyszín megtalálása és berendezése nem volt könnyű feladat. Egy ismerősük meglátta a jelenlegi helyszín lehetőségét, ami számukra egyből kecsegtető volt, hiszen Erzsébet nagyszülei is a Bolyai utcában éltek. 

Ezután a helyiségek berendezésében egy kedves marosvásárhelyi házaspár, Kovács Tibor és Judit segített nekik. A férj szobrászként is besegített, így a Gemma egyedi, otthonos, stílusos kulturális atmoszférát kapott.

Egy másik kihívás az volt, hogy elveik mellett kitartsanak. Szociális vállalkozásként fontosnak tartották, hogy környezetbarát módon működjenek, és hogy a méltányos kereskedelemet támogassák. A süteményeket helyi vállalkozástól szerzik be.

A kávézó indulásakor nemcsak a saját lányuk dolgozott ott, aki sérült, hanem volt egy hallássérült és egy hátrányos helyzetű fiatal is. Számukra különösen fontos volt, hogy mindannyiukat támogassák, és egyenrangú munkatársként kezeljék őket.

„Sok esetben ügyesebbek voltak, mint több alkalmazottunk. Nagyon elhivatottak voltak, törekvőek, vágytak arra, hogy tanuljanak” – emelte ki Erzsébet.

Kulturális közösség

A Gemma több téren különbözik a többi kávézótól. „A vendég, amikor belép, egy kulturális körforgás részesévé válik” – vallja Erzsébet. A Gemmában rendszeresen tartanak szerzői esteket, kiállításokat, koncerteket, és külön figyelmet szentelnek a fiatal művészek támogatásának is. A berendezés részleteiben – kézzel készült lámpák, kertészeti motívumok – szintén a kulturális örökség tükröződik, utalva például Teleki Gemma grófnő kertészeti tevékenységére.

Mindezek mellett a kávézó próbál nyitni nemcsak a helyiek, hanem a turisták felé is. A dolgozók közül többen beszélnek különböző idegen nyelveket, illetve pár könyv idegen nyelven is elérhető.

Mi kerül a polcra?

Könyvekből is széles a választék a Gemma polcain. Hogy milyen könyv kerüljön a polcra, az főként Erzsébet feladata, viszont segítenek neki a Gemma nagykövetei, könyvajánlásokkal. Elmondta, hogy különböző portálokon véleményeket, kritikákat olvas el a könyvekről. 

„Fontos számomra, hogy legyenek kortárs művek, akár erdélyi, magyarországi, vagy épp világirodalmi szerzőktől” – tette hozzá. De nem hagyja figyelmen kívül a klasszikusokat sem.

A polcokon román nyelvű könyvek is helyet kapnak, bár Erzsébet szerint ezen a téren még szeretnének fejlődni, hogy jobban igazodjanak az olvasói igényekhez. Nyáron egyre nagyobb az érdeklődés az angol nyelvű kötetek iránt is, főként a turisták és a helyiek körében. A vendégek nyitottak a transzkulturális irodalomra is – „volt például Bánffy Miklósnak a műveiből több angol kötet is, és el is fogyott”.

Az új kávézó fogadtatása 

A Gemma nyitása sikeres volt, sokan eljöttek, kíváncsiak voltak a vendégek. Mivel közel van több oktatási intézményhez, hamar elterjedt a Gemma híre. A kávézó beltere tagolt, ami kedvez több korosztálynak is: van gyereksarok, emeleti rész a fiataloknak és terasz azoknak, akik a város lüktetését élveznék. Erzsébet szerint ennek köszönhető, hogy ez a közösségi tér még ma is nagy látogatottságnak örvend. 

„Ezért a szeretetért úgy érzem, hogy folyamatosan meg kell dolgozni. (…) Mint minden emberi kapcsolatot, ápolni kell, munkálkodni kell rajta” – vallja.

Fontos kulturális tér Marosvásárhely szívében

Több neves szerző is megfordult a Gemmában, például Tompa Andrea, Bodor Ádám vagy Bartis Attila. „Mindig jó, ha kialakul egy párbeszéd a kultúra formálói és fogyasztói között” – tette hozzá Erzsébet. 

Fontos partnerük például a Látó irodalmi folyóirat, amely rendszeresen tart rendezvényeket a kávézóban. Emellett több nagyobb városi programhoz is csatlakoznak – így a DeepDive-hoz vagy az idei Forgataghoz, ahol például irodalmi kvízt szerveztek. A Gemma könyvklubja szintén aktívan jelen van ezeken az alkalmakon, hangsúlyozva nyitottságát: bárki bármikor csatlakozhat hozzá. 

„A Gemma könyvklubnak az az érdekessége, hogy különböző szakmákból, különböző korosztályokból vannak résztvevők.”

A Gemma nemcsak saját könyvklubjának ad otthont, hanem több zárt, limitált létszámú csoportnak is. 

Erzsébet azonban külön kiemeli a nyitott Gemma könyvklubot, ahová minden olvasni vágyót szívesen várnak. Úgy véli, ezek az egyórás beszélgetések nemcsak a könyvekhez, hanem az élethez is új nézőpontokat kínálnak. A közös olvasás és gondolkodás révén barátságok és értékes emberi kapcsolatok születnek.

Tervek, célok

A Gemma célja, hogy legyen háttérszervezete, amely kimondottan az eseményszervezésre koncentrálna, hogy egyesületként pályázhasson kulturális eseményekre. „Pusztán bevételekre alapozni az esemény megszervezését eléggé lehetetlen” – mondta Erzsébet. 

Ki lenne a Gemma, ha szereplő lenne?

Rövid gondolkodás után Erzsébet Visky András A test történetei című, nemrég Poket-kiadásban megjelent kötetét említette. A könyv egyik darabja egy olasz festőnőről, Artemisiáról szól, aki Caravaggio tanítványa volt. „Talán Artemisia lehetne a Gemma – mondta –, hiszen ő is keresi a saját útját: mesterei vannak, de szeretné kialakítani a saját identitását, amihez számos akadályt kell leküzdenie.”