Köztudott, hogy Románia Európa egyik legkorruptabb országa. A gazdasági és politikai elemzők a korrupciót nevezik meg fő oknak, amikor arról vitatkoznak, hogy miért nehézkes az intézmények működése, a hivatalos ügyintézés, szinte képtelenség eligazodni a bürokrácia bokros útvesztőiben, csúszópénz nélkül szinte lehetetlen dolgokat elintézni.
A Transparency International 2021-ről szóló jelentése szerint Románia az EU harmadik legkorruptabb országa, 100 pontból mindössze 45 ponttal, miközben az uniós átlag 64 pont. A TI megjegyzi: Romániában az egyik legsebezhetőbb terület a közbeszerzés, ami a világjárvány idején a közkiadások átláthatóságára is hatással volt.
Hogy mitől aktuális a téma? Elég, ha az utóbbi napok lapcímeit idézzük, amelyek arról szólnak, hogy sok esetben éppen azok keverednek korrupciós ügyekbe, fogadnak el csúszópénzt, zsarolással csikarnak ki összegeket, akiknek feladata a korrupció elleni küzdelem lenne.
Legrelevánsabb a minapi hír arról, hogy csúszópénzt kért egy hatósági főfelügyelő az alkalmazottaktól, hogy ne bocsássa el őket. A hír szerint hatósági felügyelet alatt vizsgálja ki az országos korrupcióellenes ügyészség (DNA) a kazánok, nyomástartó edények és emelőberendezések állami felügyeletének (ISCIR) főellenőrét, akit azzal gyanúsítanak, hogy fejenként havi ezer eurót kért a beosztottjaitól, az ISCIR területi felügyelőségeinek vezetőitől azért, hogy megtartsa őket az állásukban. Közölte velük, amennyiben nem tesznek eleget a feltételeinek, meneszti őket, és másokat nevez ki helyettük. Június 8-án kapott is 5000 lejt egyik területi ellenőrtől. A főellenőrt hatósági felügyelet alá helyezték, csak ügyészi engedéllyel hagyhatja el az országot, és nem gyakorolhatja hatáskörét.
Egy másik hír arról szólt, hogy vesztegetés elfogadása miatt hatósági felügyelet alá helyezték a bukaresti Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőrét, miután csúszópénz elfogadásán érték tetten őket.
Az ellenőrök azt ígérték, hogy a megállapított szabálytalanságok dacára sem rendelik el az illető cégek bezárását. A nyomozók szerint február 5. és 11. között három üzletembertől 12 ezer, 20 ezer és 15 ezer lejt kértek cserébe azért, hogy a cégüknél végzett ellenőrzések során szemet hunyjanak a megállapított szabálytalanságok
fölött, és ne rendeljék el a cégek tevékenységének felfüggesztését. Február 5. és 10. között kapták meg az első két összeget. A nyomozók a maradék 15 ezer lej átadásakor érték tetten őket.
Két példa csupán, de csak azért kettő, mert több nem férne bele a rovat keretébe. Írhatnánk a közbeszerzésekről vagy arról, hogy az állami vasúttársaság vonatai a múlt évben több mint hatévnyi késést „produkáltak”, és a helyzet a közeljövőben sem javul.
Válsághelyzetben már csak ez hiányzott, mondhatnánk.
