2021. november 28., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

December végéig felavatják Nyárádmagyarós határában, a nyárádselyei út mellett azt az integrált aberdeen angus húshasznú szarvasmarhát nevelő farmot, ahol zárt rendszerben követhető lesz – az állat születésétől a hústermék forgalmazásáig – mind a tenyésztési, mind a húsfeldolgozási folyamat. A megye legkorszerűbb élelmiszeripari egysége kizárólag prémium kategóriájú bioterméket forgalmaz majd. A beruházást pályázati támogatásból és saját hozzájárulással valósította meg a cserefalvi Aberdeen Angus cég vezetője, dr. Nagy Péter Tamás állatorvos, aki bemutatta lapunknak az új mezőgazdasági egységet. 


Vállalni kell a gazdasági kockázatot 

Dr. Nagy Péter Tamás 2008-ban cserefalvi családi gazdaságukban fogott hozzá a szarvasmarha-tenyésztéshez. 2012-ben tizenkét aberdeen angus húshasznú szarvasmarhával hozta létre a fajtáról elnevezett farmot. Egy év múlva megduplázódott az állomány. 2014-ben farmfejlesztésre pályáztak, majd a jelentősebb beruházást követően folyamatosan bővítették az állományt, korszerűsítették a farmot. Időközben, az országban egyre többen kezdték el a húsmarhatenyésztést. Létrejött a tenyésztőket tömörítő országos szervezet, amelynek dr. Nagy Péter Tamás alelnöke lett. Az egyesület égisze alatt 2019 novemberében a Gyulakuta községhez tartozó Csöbön felavatták az ország első, aberdeen angus húshasznú szarvasmarhát nemesítő központját. Közben szűkössé vált a cserefalvi farm, így, miután a közismert marosvásárhelyi Fazakas-húsfeldolgozó vállalat lemondott a nyárádmagyarósi farm fenntartásáról, ahol korábban charolais fajtákat tenyésztettek, 2016-ban dr. Nagy Péter Tamás megvásárolta a létesítményt. 2017-ben átszervezték a farmot, lemondtak a charolais fajták tartásáról, áttértek a fekete aberdeen angus fajták tenyésztésére. Ugyanabban az évben önerőből üzemképessé és jövedelmezővé tették a farmot. 2018-ban született meg az egységes integrált rendszer kialakításának az ötlete, ahol a legeltetéstől a tenyésztésen, hizlaláson át a feldolgozásig és az értékesítésig mindent megoldanak, a takarmányfeldolgozást és a környezetkímélő energiaellátást is. 2018-ban készültek a tervek, amelyekkel 2019-ben elnyerték a hegyvidéki vidékfejlesztési program (AFIR) 4.1-es pályázati kiírása alapján megpályázott támogatást. A finanszírozás összege a hozzáadottérték-adó nélkül 2,6 millió euró volt. Ehhez még mintegy hétszázezer euróval járultak hozzá, amelyet bankkölcsönből fedeztek. A gazda elmondta: annak ellenére, hogy a pályázati kiírás szerint az unió 90%-ban támogatja a beruházás kivitelezését, az időközben megdrágult építőanyagok, valamint az építőipari dolgozók bérének emelkedése miatt ez az arány 70-30% lett, így a cégnek jóval többet kellett befektetnie. „Mindezek ellenére az uniós támogatás és bankkölcsön nélkül nem lehet korszerűsíteni a gazdaságot. Vállalni kell a beruházás kockázatát, másként nincs előrelépés” – tette hozzá dr. Nagy Péter Tamás, így az összberuházása meghaladja a 3 millió eurót. 

A pályázati támogatás megnyerését követően 2020 novemberében kezdték el az építkezést, az átalakítási munkálatokat, amelyeket a feldolgozóüzem felszerelésével együtt reményeik szerint az idén decemberig befejeznek. A farm különlegessége, hogy a rendszeren belül nyert bioenergiával is működtetik majd. 

Fotó: Nagy Tibor 


Kizárólag biofarm lesz 

A nyárádmagyarósi farmhoz tartozik még mintegy 120 hektár legelő a Bekecsen, amelyet az önkormányzattól bérelnek, így gyakorlatilag nyáron több mint fél évig az állatok szabad tartásban a hegyoldalban, majd ezután a farmhoz közelebb levő területen legelnek. 

– Ökogazdálkodást folytatunk, bár nem könnyű, mivel a gabonát máshonnan kell ideszállítanunk, mert a környéken nem terem a takarmányhoz szükséges megfelelő mennyiség, ezért létesítettünk a farmon belül egy takarmányfeldolgozó részleget is, mert garantálnunk kell a tápszer minőségét. Nem használunk adalékokat, tápszereket – hangsúlyozta az állatorvos, miközben körbevezetett a farmon. 

– A zárt rendszerű húsfarmon belül az állat születésétől a címkézett hústermékig mindent egy helyen, illetve a környékbeli legelőkön követünk és állítunk elő. A farm teljes befogadóképessége, hízóállatokkal együtt mintegy 350–400 fő. Kizárólag fekete aberdeen angus fajtát tenyésztünk. Az anyaállomány Skóciából származik. A cserefalvi farmon szelektált tenyészbikákkal szaporítunk, mert a cél az állatok és így a marhahús minőségének folyamatos javítása – magyarázza az állatorvos. 

A tervek szerint a nyárádmagyarósi farm húsfeldolgozó üzemében a többi között érlelt húst, steaket, többféle ízesítésben hamburgerhez szükséges alapanyagot, száraz szalámit, grillkolbászt készítenek, élelmiszer-adalékok és tartósítószerek nélkül. A helyszínen egy kisebb képviseleti üzletben minden termék kapható lesz. 


Növekszik a marhahúsfogyasztók tábora

Egy korábbi beszélgetésen arról érdeklődtem: érdemes-e húshasznú szarvasmarhát tenyészteni és feldolgozni Romániában, mivel nálunk akkor nem volt népszerű a marhahús. Ezt a kérdést megismételtem, hiszen akkor dr. Nagy Péter Tamás visszafogottabban nyilatkozott. Most viszont – mintegy öt évvel a cserefalvi farm beindítása után – a tapasztalatokra hivatkozva elmondta, hogy azóta megváltozott a piac. Egyre nagyobb a marhahúsfogyasztók tábora, bukaresti, nagyszebeni, brassói vendéglátóipari egységek több terméket rendelnek. Némiképpen a vírusjárvány is fellendítette a keresletet. Egyre többen gyorsfutárokon keresztül rendelnek kész- és félkész ételeket (hamburgert) a gyorséttermekből, amelyeknek alapanyaga marhahús vagy az ebből készült őrlemény. Ezenkívül érezhetően növekszik azoknak az egyéni vásárlóknak a száma, akik rendszeresen minőségi, vegytiszta, tápértékben gazdag marhahúst fogyasztanak. 

– A statisztikák szerint nemcsak Romániában, hanem Európa több országában is megnőtt a marhahúsfogyasztás. Nem azon kell gondolkodjunk, hogy miként fogjuk eladni a hústermékeket. Leginkább arra a kérdésre kell megtaláljuk a választ, hogy miként biztosíthatjuk a folyamatos ellátást, és hogyan maradjanak meg ugyanolyan jó minőségűek a piacra szánt termékeink. Egyelőre csak a hazai piacot céloztuk meg, de felkerestek olyan vállalkozók, kereskedők is, akik nálunk szeretnének bizonyos terméket legyártatni, majd Svájcban, Németországban és Franciaországban forgalmaznák ezeket. Volt olyan külföldi barátom is, aki itt Erdélyben megkóstolta az angussteaket, és azt mondta, hogy sokkal jobb a minősége, mint bárhol máshol a világon, ahol alkalma volt hasonlót fogyasztani. Érezte a hús ízén, hogy az állatokat szabadon, hegyi legelőn tartottuk, a hús nem hormonokkal és szójával felfújt termék – magyarázta dr. Nagy Péter Tamás.


Biztos jövő a környékbeli állattenyésztőknek is

Megtudtuk, hogy a húsfeldolgozó egység maximális kapacitása naponta három tonna. 

Amint elhangzott, december végéig kulcsrakész lesz a farm, a pályázati kiírás szerinti szerződésnek eleget téve jövő év elején beindul a próbaüzemeltetés, majd várhatóan fél év után fog zökkenőmentesen termelni a húsfeldolgozó. A csúcsteljesítmény elérése több tényezőtől függ. Hosszú távon az a cél, hogy a saját farmon tenyésztett állatok feldolgozása mellett más gazdáktól is felvásároljanak hasonló fajtájú húshasznú szarvasmarhákat, és ezek feldolgozásával mezőgazdasági integrátorként működjenek a megyében. A Pro Economica Alapítvány támogatásának köszönhetően a környéken többen is hozzáfogtak az aberdeen angus tenyésztéséhez, így számukra is lehetőséget teremtenek az állatok értékesítésére. Továbbá arra is törekednek, hogy az üzemben helyi munkaerőt alkalmazzanak. Az sem mellékes, hogy majd jelentős pénzösszeggel egészítik ki a helyi önkormányzat költségvetését, így hozzájárulhatnak a községben lakók életszínvonalának a növeléséhez – mondta az állatorvos, majd hozzátette: számításai szerint öt év kell a befektetett érték amortizálásáig, és mintegy hét év után lesz igazán jól jövedelmező a vállalkozás, ha stabil gazdasági helyzet elé nézünk. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy a farm és a feldolgozóüzem működtetésével több helybéli állattenyésztőnek kínálnak lehetőséget arra, hogy itthon értékesítsék állatállományukat, és itthon tervezzék jövőjüket.