2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Meg lehet élni a zöldségtermesztésből    

Fotó: Vajda György


Meg lehet élni a zöldségtermesztésből   
Jó hallani, hogy amikor egyre többen hagyják el a szülőföldet azért, hogy külföldön többet keressenek, vannak, akik itthon próbálnak gazdálkodni. A vajdaszentiványi Bálint Edit családjával 30 hektáron gazdálkodik. Először zöldségtermesztéssel és állattenyész-téssel foglalkoztak, az utóbbit feladták, azonban a fóliasátrakban az idén is szép termés volt, amit jó haszonnal értékesíthettek. 
Nem messze a falu központjától van egy utca, amelynek a két oldalán levő házak mögötti beltelket fóliasátrak borítják, mellettük gondozott zöldségágyások vannak. Az egyik a Bálint család telke, amelynek udvara valóságos „kisüzem”. A gazdával végigjárjuk a fóliasátrakat, majd menet közben megtudom, hogy összesen 30 hektáron gazdálkodnak, ebből 1,5 ha zöldséges, amiben 63 ár területen eper, 50 áron paradicsompaprika, padlizsán, csemegekukorica, a 10 ár fóliasátorban paradicsom termett. A kültelken törökbúzát, árpát és búzát termesztenek. Edit elmondta, hogy több mint 10 éve foglalkoznak zöldségtermesztéssel, korábban sárgarépát, zellert, káposztát, petrezselymet, hagymát vittek a piacra, de ez iránt csökkent a kereslet, és akkor váltaniuk kellett. Ezenkívül tejhasznú szarvasmarhát is tenyésztettek, azonban a tej alacsony felvásárlási ára miatt nem volt kifizetődő az állattartás, így ezzel is felhagytak. A zöldséget a marosvásárhelyi November 7. piacon értékesítik. Itt már kialakult egy klienskör, így nem marad az áru eladatlanul az asztalon. Fia Szászrégenben szintén a piacon adja el a kukoricát és a búzát, valamint az árpát, a felvásárlók között olyan Felső-Maros menti pásztorok vannak, akik az állatok teleltetésére veszik a termést a Bálint családtól. Itt sok a visszatérő felvásárló. 
Az idén mintegy 3000 kg paradicsom termett, ami jó évnek számít, a tavaszi fagyok miatt kevesebb volt az eper, de összességében a családnak jól jövedelmezett a gazdálkodás. 
– Mindenki egyformán részesül mind a munkából, mind a jövedelemből. Az a lényeg, hogy egyben van a család, és nem szóródtunk szét valahol a nagyvilágban – mondja a gazda.
A legnagyobb gond az, hogy igen nehezen találnak megfelelő munkaerőt, a napszámosok nem sokat maradnak, így arra a következtetésre jutottak, hogy csökkenteniük kell a gazdaságot. Van két traktoruk, de nagyon sok a kézzel elvégzendő munka, erre nem igazán kapnak alkalmas embert. „Kevesebb terület, munkás, befektetés és jövedelem lesz jövőre, de abból is meg lehet élni” – teszi hozzá. 
Kérdésemre elmondja: egy agrármérnökkel konzultálnak rendszeresen, mert „szakmailag állandóan kell fejlődni”. S bár jó lenne társulni, és volt is már ilyenszerű kezdeményezés, nem igazán jött össze. „Nem volna rossz, ha társulnánk, be lehet adni nagy üzletláncokhoz az árut” – véli, majd elmondja, hogy egy alkalommal próbálkoztak ők is, csemegekukoricát adtak el a Kauflandnak, de nem tudták biztosítani folyamatosan a megfelelő mennyiséget, így maradt a zöldségpiac. 
Megkeresték őket is a mezőgazdasági igazgatóságtól, hogy pályázzanak a fóliasátras paradicsomot termesztőknek nemrég kiírt állami támogatásra, azonban nem tudták teljesíteni a feltételeket, amelyeket, úgy tűnik, hogy leginkább a síkvidéki gazdálkodók számára dolgoztak ki. Így maradt az önerő és a minőségi termény, hiszen ez a kulcsa annak, hogy jól menjen a gazdaság. Távozásunkkor Bálint Edit elárulja, hogy jövőre egy fóliasátorban biogazdálkodással is próbálkoznának, már konzultáltak is szakemberrel, és kipróbálják, miként lehet majd a bioterményeket értékesíteni. Mert fejlődni valamilyen irányba csak kell… – mondja, majd elköszön, mert „dolog van kertben”. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató