Igényeljük Székelyföld területi autonómiáját!

A Székely Szabadság Napja legyen a jövőben is az a nap, amikor Székelyföld lakói kinyilvánítják a szabadság iránti igényüket és elszántságukat, hogy amit ésszel, erővel és szent akarattal önmaguk vagy eleik kivívtak, feladni nem fogják!

Fotó: Nagy Tibor

A Székely Szabadság Napja legyen a jövőben is az a nap, amikor Székelyföld lakói kinyilvánítják a szabadság iránti igényüket és elszántságukat, hogy amit ésszel, erővel és szent akarattal önmaguk vagy eleik kivívtak, feladni nem fogják! A mai napon a szabadság iránti igény kinyilvánítása Székelyföld területi autonómiájának követelését jelenti – mondta egyebek között tegnap a székely vértanúk halálának 160. évfordulóján, a Postaréten tartott megemlékezésen Izsák Balázs, az SZNT elnöke.

Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – volt az állandó visszatérő motívuma a tegnapi megemlékező nagygyűlésnek, amely a Vártemplom, illetve a csíksomlyói kegytemplom harangszójával indult, és a magyar, valamint a székely himnusszal, illetve koszorúzással ért véget. A Székely Szabadság Napján több ezer ember gyűlt össze a Székely Vértanúk emlékművénél, hogy kinyilvánítsa Székelyföld területi autonómiája iránti igényét. Nagy László unitárius főjegyző mondott áldást a nagygyűlésre. A rendezvény végén a jelenlevők fegyelmezetten, méltósággal vonultak a prefektúra elé.

Jövője csak annak a népnek van, amely ismeri a múltját

Jövője csak annak a népnek van, amely ismeri a múltját, és helyét a világban ennek a múltnak az ismeretében határozza meg. A székely szabadság eszméje a közösség méltóságát jelenti, igényét az önállóságra, mi pedig a magunk és gyermekeink számára igényeljük Székelyföld autonómiáját. Az SZNT az autonómiakövetelés jogkövető útján halad, mutatott rá az Izsák Balázs, SZNT elnöke. – Az autonómia ügye akkor lesz győztes, ha Romániát is sikerül meggyőzni, legyen velünk, jelentette ki, megelőlegezve Románia új kormányának a bizalmat, hogy segíteni fogja az autonómia ügyét.

Azt kérte mindenkitől, aki részese akar lenni a székely autonómiaküzdelemnek, bizakodva, hittel nézzen a jövőbe, szívósan, akaraterővel vigyék előre az ügyet, zárják ki körükből az irigységet, a gyűlöletet, a kishitűséget.

A székely nem akar szolga lenni

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke levélben üdvözölte azokat, „akik a tilalmas viszonyok ellenére a székelyvásárhelyi Postaréten összegyűltek”. Ő maga az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt fel a Székelyföld területi autonómiája és erdélyi magyarság önrendelkezésének az ügye mellett. Emlékeztetett, hogy Jancsó Benedek, az 1918-ban alapított Székely Nemzeti Tanács létrehívója valamikor ezeket írta: A székely nem akar szolga lenni. „Aki benne szolgát keres, igen sokszor csalódhatik, aki viszont munkatársul fogadja, igen ritkán, vagy éppen sohasem. A székely, mint népdalaiban énekli, mindig szabad székely akar maradni, s büszke bércek lakója!” Isten szabadnak teremtett minket – nem szolgának. Emberi és nemzeti jogaink nem képezhetik alku tárgyát. Nem hagyjuk a román kormány csapdájába csalatni magunkat. Szabadságunkért rendületlenül kiállunk, jelentette ki üzenetében Tőkés, amelyet Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke olvasott fel.

Jogunk, jussunk, felelősségünk!

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte: – 160 év után is ugyanaz maradt a hitünk, élni egyenként, közösségként csak szabadon lehet, csak szabadon érdemes. Ennek neve és kerete a közösségi autonómia. Száz éve cél és követelés, ha hiszünk benne, jövőkép, ha már megvan, közjogi eszköz mindennapi szabadságunkhoz, az élethez. Hiába próbálnak leszoktatni róla, a szabad élet záloga az autonómia.

Ma Marosvásárhelyre figyel a világ

Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 25 évvel a rendszerváltás után még mindig nincs megoldva az erdélyi magyarság helyzete. – Megtagadják tőlünk az önrendelkezés legelemibb formáit, csorbítják jogainkat, üldözik szimbólumainkat, és még az ország alkotmánya által szavatolt gyülekezési és véleménynyilvánítási jogunk gyakorlásában is korlátozni próbálnak bennünket.

Iker Merodio, a Baszk Nemzeti Párt küldötte arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne adják fel a küzdelmet. Szerinte is eljött az ideje az önrendelkezésnek.

A Belgiumból érkezett Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség Párt (EFA) igazgatója köszöntötte a „büszke székelyeket”, és a kisebbség megnevezés helyett a nemzeti közösséget javasolta.

Marc Gafarot i Monjo Katalóniából régi barátként magyarul is köszöntötte a résztvevőket.

Budafok első magyarországi településként tűzte ki a székely zászlót, szolidaritást vállalva a székelyföldiekkel a zászló kitűzése utáni zaklatások miatt – emelte ki Szabolcs Attila, Budafok polgármestere beszédében.

Kiáltvány a Székely Szabadság Napján

Ma, 2014. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél összegyűlt székelyek és a velük szolidaritást vállaló erdélyi magyar közösségek képviselői, a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag nyilvánítjuk ki akaratunkat: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját! (…) …Ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé, a jogkövetelésé, a tudatos közös fellépésé, a nemzeti önrendelkezés jegyében.

Jogos követeléseinket azonban eddig egyetlen román kormány sem vette figyelembe, így kénytelenek vagyunk ismételten megállapítani: Románia nem tartja tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit, így az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor, az 1201/1993-as Ajánlás teljesítésére vonatkozó vállalását sem. Románia nem tartja tiszteletben a Kisebbségi Keretegyezményben és a Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt kötelezettségeit, de figyelmen kívül hagyja az Európai Unió javaslatait a statisztikai régiók kialakítására vonatkozóan.(…) a hatóságok korlátozzák a gyülekezési és szólásszabadságot, korlátozva ezzel az emberek alkotmányos jogait.(…)”

Kijelentik: „Mi párbeszédet és együttműködést akarunk. Székelyföld jogi státusának rendezését, amely csakis a helyi közösségek szabad akaratára, az állampolgárok közötti szolidaritásra és a konstruktív együttműködésre épülhet.

Ismételten hangsúlyozzuk, Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát.

Mindezek szellemében követeljük: Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót! Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió! Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását!

Tiltakozunk a székely nép érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás ellen! Tiltakozunk alkotmányos jogaink megsértése ellen! Követeljük, hogy a romániai hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, a jelképeket használó személyek, intézmények zaklatását és fenyegetését. Követeljük, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státusáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának!

Az Izsák Balázs által felolvasott kiáltványt a tömeg közfelkiáltással fogadta el.

A Székely Vértanúk emlékművétől, Izsák Balázs felhívására, a November 7. negyed érintésével indult a polgári menet Marosvásárhely központja felé. Mivel a hatóságok nem engedélyezték az úttest használatát, a járdára kényszerült a többezres tömeg. A menetoszlop néhányszor szétszakadt, ahol túl keskenynek bizonyult a járda, a molinókkal és óriászászlókkal az úttestre kényszerültek. A csendőrségi szóvivő szerint különösebb incidens nem történt.

A menet a Városháza előtt megállt. Izsák Balázs átadta a kiáltványt a prefektúra képviselőjének, a tömeg azonban csak többszöri felkérés után oszlott szét.

Szimpátiatüntetésekre került sor Budapesten és Magyarország több nagyvárosában, az amerikai kontinensen Clevelandben, Los Angelesben, a kanadai Torontóban és szerte Európában.

Mózes Edith, Szer Piroska