Időszakos kiállítás Mikházán

Az idei Csűrszínházi Napok kimagasló eseménye a volt kántori lakásban berendezett válaszúti és mezőségi szobák megnyitása volt.

Az idei Csűrszínházi Napok kimagasló eseménye a volt kántori lakásban berendezett válaszúti és mezőségi szobák megnyitása volt. A bútorokat a falubeliek adták kölcsön, de a népművészeti tárgyakat és berendezéseket, szőtteseket, varrottasokat, párnákat, terítőket, a több mint 300 értékes darabot a Kallós Zoltán Alapítvány, személyesen a néprajzkutató hozta el Mikházára.

A ház megnyitóján Török Viola rendező, a Kallós Alapítvány tagja szólt arról a felbecsülhetetlen munkáról, amelyet egy életen át Kallos Zoltán kifejtett, olyan népművészeti értékekek gyűjtésére fordított, amelyeket szinte a 24. órában mentett meg a pusztulástól. Kallós Zoltán végezte a magyar nyelvterületen a legnagyobb népzenei gyűjtést. Gyűjtéseiből hanglemezes válogatások jelentek meg, archív felvételeiből több hangzóanyag-sorozatot szerkesztett és adott ki. Énekesként ő maga is két lemezt jelentetett meg. Néprajzi filmek szaktanácsadója, népzenei fesztiválok ünnepelt énekese, előadója. Az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom egyik életrehívója, népzenei és néptánctáborok szervezője, szórványkollégium létrehozója.

Kallós Zoltán gyűjtőszenvedélyének forrásáról beszélt, s arról, hogy milyen fontos ma megőrizni az anyanyelvünket, zenei és tánckultúránkat, ami a miénk, s aminek az ősökig visszanyúló elemei, motívumai vannak. „Ne politizáljunk, énekeljünk és táncoljunk, ha lehet magyarul!” – mondta többek között a néprajzkutató, aki hangsúlyozta, az is fontos, hogy ezeket az értékeket megőrizzük és átadjuk a jövő nemzedékeknek. Ezért hozta létre az alapítványt és rendezte be Válaszúton a múzeumot, amelyet nemrég nyitottak meg, s ezért indított szórványkollégiumot is, hogy az anyanyelvet, a népi kultúrát átadhassák azoknak, akiket egyre jobban veszélyeztet a beolvadás, az elgyökértelenedés.

A megnyitást követően a 85 esztendős, több díjjal rendelkező néprajzkutató a zsúfolásig megtelt házban hosszasan beszélt egy-egy varrottas, terítő vagy mellény származási helyéről, motívumokról, majd dedikálta a helyszínen megvásárolható könyvét. Délután a színházban érdekes előadást tartott a gyűjtésről és több mezőségi népdalt is tanított Moldován H. István zenekarának kíséretében.

A több mint 100 éves, hajdani kántori lakást Csíki Dénes kanonok bocsátotta a Csűrszínházi Egyesület rendelkezésére azzal a céllal, hogy ide a Kallós gyűjtemény hazaszállítása után egy állandó tájházat rendezzenek be. A gyűjtés már beindult, továbbra is várják azok jelentkezését, akik régi, népművészeti jellegű tárgyakat varrottasokat, párnákat stb. vagy hajdani használati eszközöket a cél érdekében felajánlják az egyesületnek.

A Kallós kiállítás szeptember elsejéig tekinthető meg, aki teheti, látogasson el Mikházára, mert ilyen szép és tartalmas néprajzi gyűjteményt ritkán látni Erdélyben.