Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Ahogyan arról korábban is írtunk, a marosvásárhelyi Református Kollégium felújításakor megtalált időkapszulát és annak tartalmát ideiglenesen egy, a Maros Megyei Múzeum által szervezett, a lelettel kapcsolatos tárlat keretében tekintheti meg az érdeklődő közönség. Az Időkapszula mint a közösségi emlékezet jelképe című, új kamarakiállítás a Maros Megyei Múzeum történeti és régészeti osztályának közös várbeli kiállítóterében nyílt meg január 22-én, és szeptember 25-ig lesz látogatható.
Amint azt a szervezők közleményében olvashatjuk, az emlékállítás, illetve a jövővel történő kommunikáció egyidős az emberiséggel. Ennek egyik tárgyi leképeződése a rituális alapkő, modern kifejezéssel időkapszula elhelyezése. Rituális alapkövek elhelyezésével már az ókori Mezopotámiában is találkozunk. Térségünkben a középkortól kezdődően figyelhető meg, hogy templomok, kolostorok építésekor helyeztek el az alapfalba faragott, esetenként írást is tartalmazó követ. Ezen szokás egyik sajátos megjelenítődésének tekinthetők a református templomok tornyaiba „rejtett”, úgynevezett templomgombiratok. Esetükben is a cél az emlékállítás, a helyi múlt birtokba vétele, ami révén a közösség megkonstruálja saját történelmét, kapcsolatot teremt egy múltbeli, számára fontos eseménnyel, személyiséggel, és mindezt igyekszik egységes narratívába foglalni. Azáltal, hogy a közösség az általa felépített múltat kihelyezi a térbe, egyben dacolni is akar az idővel, az épületet pedig, ahová ezt elhelyezi, egyúttal emlékhellyé is avatja. A középkori rituális alapkőletétel, illetve a toronygombban őrzött iratok hagyományának összefonódásából született meg a 19. században az alapkőbe elhelyezett időkapszula gyakorlata. Annak ellenére, hogy a szokás több évszázadra nyúlik vissza, magát az időkapszula kifejezést csak 1937-ben alkották meg.
A rézhengerbe helyezett üveghengerben teljes épségben megmaradtak az oda elhelyezett tárgyi emlékek. Ezek közül a legfontosabb az alapkőletétel pergamenre (kutyabőrre) írt okmánya, melynek szövegét Lakatos Samu tanár írta, s a rajta lévő rajzot a kollégium új épületéről Gulyás Károly rajztanár készítette. A dokumentumot aláírták az egyházkerület vezetői, a kollégium elöljáróságának tagjai, a kollégium minden munkása, a művezető mérnökök és a vállalkozó. Ezt körülcsavarták az aznap megjelent helyi és budapesti újságokkal. Szám szerint 11 hírlap került bele: Marosvásárhelyről az Ellenőr, a Székely Lapok és a Székely Ellenzék aznap megjelent példányait és egy augusztusi Vasárnap című egyháztársadalmi családi lapot választották, valamint Budapestről a Budapest, Budapesti Hirlap, Egyetértés, Pesti Hirlap, Az Ujság, Pesti Napló, Magyarország című lapok 1908. szeptember 9-én megjelent számait tették el az utókornak. Ezek mellett az 1907/1908-as tanévre vonatkozó Kollégiumi Értesítő is helyet kapott, melyre a jegyzőkönyvekben nem volt utalás. A kiállítás kurátorai: Oniga Erika muzeológus, Maros Megyei Múzeum, művészeti osztály és Sárándi Tamás muzeológus, Maros Megyei Múzeum, történelem osztály.
A múzeum várbeli kiállítótere Marosvásárhely és tágabb vonzáskörzete, a jelenlegi Maros megye sokszínű kulturális örökségének és múltjának feltárására és bemutatására vállalkozik. A térség gazdag régészeti hagyatéka mellett elsősorban az épített örökség és az anyagi kultúra tárgykörébe sorolható, valamint az újkor és legújabb kor bizonyos vetületeit felvillantó témaköröket tár az érdeklődők elé. Nyitvatartás: kedd–péntek: 9.00–16.00, szombat–vasárnap: 9.00–13.00 óra között. Hétfőn és hivatalos állami ünnepnapokon zárva. Jegyek: felnőtt – teljes árú jegy – 12 lej, diák-, egyetemistajegy – 3 lej, nyugdíjasjegy: 6 lej. A fogyatékkal élők számára a belépés ingyenes.
A kiállítást a SARS-CoV-2 vírus ellen beoltott személyek látogathatják a második adag felvétele után számított 10 nap elteltével, valamint a koronavírus-fertőzésen átesett személyek az átesést bizonyító (legkevesebb 15, legtöbb 180 nap régiségű) igazolvánnyal. Az események teljes időtartama alatt kötelező a maszk viselése. A résztvevők maximális száma 20 személy (a terem befogadóképességének 30%-a).