Horvátország európai uniós kihívásairól
Az egyeztetésen a két ország kapcsolatáról, az Európai Unión belüli szerepükről, valamint Horvátország európai uniós kihívásairól beszélgettek.
A horvát parlament külügyi bizottságának elnökével, Milorad Pupovaccsal, Horvátország romániai nagykövetével, Andrea Gustovic-Ercegovaccsal, valamint a Horvátország-Románia Baráti Társaság elnökével, Jaksa Baloeviccsel találkozott Bukarestben Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Az egyeztetésen a két ország kapcsolatáról, az Európai Unión belüli szerepükről, valamint Horvátország európai uniós kihívásairól beszélgettek.
„Horvátország és Románia parlamentje mindig is hatékonyan együtt tudott működni, és ez a kapcsolat az Európai Unió keretein belül valószínűleg további tartalommal bővül majd, szorosabb lesz. Mindig is értékeltük azt, hogy Románia fenntartások nélkül támogatta országunk uniós csatlakozását, és hozzájárult a csatlakozási tárgyalások felgyorsításához. A következő időszakban a Horvátország előtt álló legnagyobb kihívások közé az európai pénzalapok hatékony lehívása, az ország gazdasági és politikai pozíciójának az unión belüli behatárolása, valamint a partnerségi kapcsolatok kialakítása tartozik, de emellett az is nagyon fontos, hogy a horvát parlament egy konkrét EU-s politikát fogalmazzon meg. Mindezekhez Románia tapasztalatára, tanácsaira is szükségünk lesz” – fogalmazott Milorad Pupovac, aki a horvátországi jelentős szerb kisebbség képviselője. Hozzátette, Horvátországnak új lendületre és új támogatókra van szüksége, ugyanis a csatlakozási folyamatban és az azt megelőző tárgyalásokon minden erejüket elhasználták.
„Szerencsések vagyunk, hogy az Európai Unió családjának tagjai lehetünk, és szeretnénk, ha a balkáni régió többi országa is tagállam lenne. Horvátországnak érdeke ezen országok felkarolása, a konfliktusos övezetek, a társulási folyamatok támogatása, mert szükség van egy erős regionális együttműködésre, hogy az Európai Unió lássa, mit képvisel ez a régió” – hangsúlyozta a találkozón a horvát parlament külügyi bizottságának elnöke.
Borbély László felszólalásában elmondta: miniszteri mandátumai idején világosan látta azt, hogy mennyire fontosak az ország gazdasága és infrastrukturális fejlesztése szempontjából az európai uniós pénzalapok. „Románia csatlakozásának idején a fejlettebb, nyugati országok sokszor saját érdekeik függvényében hoztak döntéseket az EU-n belül, teljesen figyelmen kívül hagyva azt, hogy a keletebbre eső országok – 50 év kommunizmus után – bizonyos kérdésekben más álláspontot képviselnek. Végül egy komoly lengyelországi, magyarországi, romániai és csehországi összefogással egy év alatt elértük azt, hogy a tagállamok mindenben kikérjék a véleményünket, és nélkülünk ne hozzanak döntéseket” – fogalmazott Borbély. Elmondta: ami az Európai Unió fejlesztési forrásainak sikeres lehívását illeti, Horvátországnak azt tanácsolja, hogy próbáljanak meg a jobban teljesítő országoktól procedúrákat átvenni, semmiképp ne próbálkozzanak új eljárásokkal, kerüljék a járatlan utakat. „Annak ellenére, hogy a decentralizáció híve vagyok, ami a nagy infrastrukturális beruházásokat illeti, azt gondolom, hogy az európai pénzalapok lehívásánál központosított döntésekre és prioritáslistára van szükség, ezek összeállításához jó szakemberek kellenek, de az is fontos, hogy ez a lista minél kevesebb szűrőn menjen át, nincs szükség kiegészítő ellenőrző szervek létrehozására, mert általuk könnyen szem elől téveszthetik fő prioritásaikat” – tette hozzá Borbély László.
A találkozón a felek – a két ország kisebbségi közösségeire is kitérve – elmondták, kiemelt figyelmet szentelnek a nemzeti kisebbségi csoportok jogai biztosításának és betartásának.
„Romániában erős horvát közösség él, míg a horvát parlamentben a szerb, a magyar és az olasz közösség képviselői is jelen vannak. A jövőben is ezen az úton kell továbbmennünk” – összegzett a találkozón Borbély.
