2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hitelkeringő

Ismét a közélet napirendjére került a hitelesek helyzete. Több ötlet is felmerült a közelmúltban, hogy miként lehetne segíteni azon a mára már több százezer fősre duzzadt banki ügyféltáboron, amely nagyobbik részének már évek óta komoly nehézséget jelent az elmúlt években szerződött bankkölcsön törlesztése.

Ismét a közélet napirendjére került a hitelesek helyzete. Több ötlet is felmerült a közelmúltban, hogy miként lehetne segíteni azon a mára már több százezer fősre duzzadt banki ügyféltáboron, amely nagyobbik részének már évek óta komoly nehézséget jelent az elmúlt években szerződött bankkölcsön törlesztése. Nem véletlen, hogy a kérdéskör népszerűvé vált a politikusok körében, hiszen egyrészt a romániai bankrendszer kint levő hitelállományának több mint ötöde már nem fizető, másrészt pedig választási év az idei, és a törlesztési problémával küszködő hitelesek sajnálatosan nagyra duzzadt tábora szavazóként sem elhanyagolható. Ám ezek az ötletek már megkésett törlesztési kísérletekként értékelhetőek a politikum részéről, amely az utóbbi hét év során néhány felelős döntéssel megvédhette volna a hitelesek nagy részét a rájuk leselkedő csapdáktól.

Elektoráta

Az állóvizet ebben a témakörben a kormány minapi ötlete kavarta igazán meg, mely szerint két évre megfeleznék az átlagbérnél kevesebbet kereső hitelesek törlesztőrészleteit. A román sajtó igen gyorsan és nagyon találóan az „ElectoRata” nevet akasztotta a kezdeményezésre, amely a szakértők szerint lényegében az adófizetők pénzéből adna több milliárd lejt a bankrendszernek, úgy, hogy a komoly bajban levő hiteleseken tulajdonképpen semmit nem segítene, de még a kedvezményezetteknek sem igazán. A gazdasági médiában már azt is megszellőztették, hogy a tervezet hátterében állítólag az első Ponta-kabinet pénzügyminisztere, a jegybank jelenlegi első alelnöke áll, ez a további fejlemények tükrében lehet még fontos részlet. Az áprilisra beharangozott intézkedés részleteiről túl sokat ugyan még nem tudni, de ami információ eddig napvilágra került, az arra vall, hogy főleg az utóbbi években tartós fogyasztási cikkek vételére hitelező banki ügyfelek kapnának két évig törlesztési kedvezményt. Azok, akik már több mint három hónapja elmaradtak a törlesztéssel, és tavaly júniusi adatok szerint a törlesztésképtelen hitelesek túlnyomó része már több mint egy éve nem fizeti részleteit, nem kapnának kedvezményt, pedig ők vannak igazán komoly bajban. Vagyis aki még úgy ahogy tud törleszteni, azon segítenének időlegesen egy kicsit, akik viszont már nyakig vannak a bajban, a kormány részéről maradhatnak a slamasztikában ezután is. Idővel pedig a haszonélvezőkre is vissza-üthet hátrányosan ez a terv, mert ha a gazdasági fejlemények úgy alakulnak, a kedvezményes időszak után lehetnek magasabbak a kamatok, és így a kitolt futamidejű kölcsönök majdani törlesztő-részletei is, de amíg adott esetben az átverés tudatosul az érintettekben, addigra már túl leszünk a következő parlamenti választásokon is.

Vissza az ötvenesre uniós farvízzel

Másik ötlet is felmerült a napokban a komoly bajban levő hitelesek egy része gondjainak enyhítésére, ezt az RMDSZ egykori egészségügyi minisztere, jelenleg szatmári képviselője, Cseke Attila jelentette be. Ez egy új uniós szabályozáson alapul, amely európai szinten a jelzálog- és lakáshitelesek védelmére irányul. A szóban forgó 0541-es EU-s irányelv első látásra azt célozza, hogy a bankszektornak a hitelszerződések apró betűs részleteiben rejlő – fogalmazzunk finoman – erkölcstelen profithajhászó játékkedvét fogja vissza. Arra is lehetőséget ad majd, hogy a devizaalapú hiteleket lehessen átváltani nemzeti valutára. Az irányelv előírásait az uniós tagállamok két év alatt kell átültessék a saját jogrendszereikbe, ezt lényegében megelőlegezné és részben módosítaná is az RMDSZ javaslata, mely szerint a valutaalapú jelzáloghiteleket kellene lej alapú hitelekre átváltani, a szerződés időpontjában érvényes, nem a mostani árfolyamok szerint. Ezt az egykori, 2010. évi 50-es sürgősségi kormányrendelet módosításával javasolnák. Nagyon helyesen belátva azt, hogy a kockázat viselésében a bankoknak is osztozniuk kell az ügyfeleikkel.

A szóban forgó 50-es rendelet, melyet egyébként 2010 utolsó napjaiban a 288. számú törvénnyel fogadott el a parlament, a vonatkozó időben tág teret kapott a sajtóban és a közéletben is. Annak idején lapunk hasábjain is sokat írtunk erről a fogyasztási hitelszabályokra vonatkozó jogszabályról, mely eredeti változatában visszamenőleg is kötelezte volna a bankokat, hogy az ügyfelekre nézve hátrányos, visszaélésekre lehetőséget adó hitelszerződési kitételeket változtassák meg. A politikum annak idején a Nemzetközi Valutaalap nyomására „kiherélte” a törvényt, a szigorúbb hitelszabályok csak 2011-től léphettek érvénybe. Akkoriban több bank ügyfelei is csoportos pereket indítottak a pénzintézetek ellen a régi hitelszerződésekben rejlő, a tájékozatlan fogyasztóra veszélyes szabályokat kihasználó bankok ellen. Mára már több jogerős bírósági ítélet is igazat adott az ügyfeleknek, és több bankot is kártérítésre kötelezett. Ha annak idején a politikum – beleértve a vonatkozó időben kormányon levő szövetséget is – a sarkára áll, akkor a mára hitelcsapdába esett emberek jelentős része talán nem lenne akkora gondban, mint jelenleg, és az igazukért bírósághoz forduló fogyasztók perköltségét, idegi őrlődését is meg lehetett volna spórolni. Persze, a jobb később, mint soha elvén utólag is lehet módosítani a törvényen, az új uniós irányelv is arra vall, hogy a nagyon okosok is belátták azt, hogy védeni kell a pénzpiaci kérdésekben könnyen eltévedő és annál könnyebben megvezethető kisfogyasztót a multikkal szemben.

Az persze még kérdés, hogy a törvény módosításával mi lesz. Az viszont nem kérdés, hanem tény, hogy a romániai fizetésképtelen hitelesek ügyével komolyan foglalkoznia kell az illetékeseknek, mert ez már kezd olyan mértékű problémává duzzadni, ami nem csak a bajban levő kisfogyasztókra, hanem a gyengébb lábon álló bankokra is veszélyes lehet, az előbbiekre nézve súlyos szociális gondok, az utóbbiakra nézve akár csőd képében is, ami komoly gazdasági gondokat okozhat.

Hét év távlatából már elég jól látható, és az említett új irányelv is enged erre következtetni, hogy nagyon sokan azért kerültek bajba, mert az unión belüli egységes pénzpiaci szabályok feltételeztek egy olyan, a nyugati országokban megszokottnak számító pénzügyi műveltséget, aminek a keleti tagállamok lakói nem volt honnan birtokában legyenek. Ha ezt valóban belátják minden szinten, akkor a szakértőknek és a politikusoknak közösen lehetne olyan megoldás a tarsolyában, aminek a hitelcsapdából még menthető fogyasztók is hasznát vehetnék. Mert arra sok jel mutat, hogy a potenciális hitelfogyasztók a csapdák láttán már jóval óvatosabbak, mint korábban.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató