Híres erdélyi magyarok

Szeptemberi évfordulók, 2015

 

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. 

 

 

Páter Béla (Eperjes, 1860. szept. 9 – Kolozsvár, 1938. jún. 21.): botanikus, a gyógynövénykutatás megteremtője Magyarországon. ~ Károly apja. Egy.-i tanulmányait a bp.-i egy.-en és a műegy.-en folytatta. 1883-ban nyert középisk. tanári oklevelet, és a műegy. növénytani tanszékének tanársegédje lett. 1884-ben a kassai gazdasági tanintézet segédtanára, 1893-ban a kolozsmonostori gazdasági tanintézethez került, 1894-ben annak r. tanára és az állami vetőmagvizsgáló állomás vezetője, 1910-től a Gazdasági Ak. ig.-ja, 1919-től az Ak.-hoz kapcsolt gyógynövénytelep ig.-ja. 1904-ben kezdte meg gyógynövény-kutatási vizsgálatait. 1907-ben a kolozsvári egy.-en magántanári képesítést nyert. Megszervezte a kolozsvári Gyógynövény-kísérleti Állomást, amely első volt Európában. Kidolgozta több gyógynövény termesztésének módszerét. Erdélyben elsőként szervezett szövetkezeteket a gyógynövények begyűjtésére, termesztésére és értékesítésére. Több száz növénytani szakközleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Tankönyveket és népszerű tudományos munkát írt a mezőgazdaság szélesebb területéről. – F. m. Pázsitfélék gyűjteménye (Kassa, 1893); Állattan földműves iskolák számára (Kolozsvár, 1896); Gazdasági növénytan (I – II., Kassa, 1902 – 09); A gyógynövények termesztése (Kolozsvár, 1906); A vadontermő gyógynövények gyűjtése (Bp., 1906); Növénybonc-, alak- és élettan (Kassa, 1907); A gyógyszernövény termesztés rövid foglalatja (Cluj-Kolozsvár, 1924); Újabb gyógyító teák és azok használata (Brassó, 1925, román; német, orosz nyelven is); La culture des plantes médicinales (Bukarest, 1925); A gyümölcsfafajták betegségei és ellenségei (Cluj-Kolozsvár, 1929). – Irod. Dr. P. B. élete és munkássága (Bp., 1959).

Heinrich László (Kolozsvár, 1910. szept. 9. – Kolozsvár, 1985. dec. 7.): romániai magyar tanár, tudománytörténész, író. A kolozsvári Bolyai Egyetemen fizika-kémia szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett. Egy ideig különböző középisk.-ban tanított, majd 1932-ben fizikából egy.-i doktori címet szerezve, a Bolyai Egyetemen tanított tovább. Fiatal évei óta rendszeresen írt egy.-i jegyzeteket és középisk.-i tankönyveket, szakcikkeket és tudományos tanulmányokat, tudománynépszerűsítő dolgozatokat. Szaklapok szerkesztőségében szerkesztőként tevékenykedett. Rovatvezető munkatársa volt a Jóbarát c. lapnak és a Matematikai és Fizikai Lapoknak. A tanügyből való kényszerű távozása után mérnöki munkakörben 1958-tól 1961-ig a Tehnofrig üzemben a rozsdamentes acélok elektronikus fényezésére használt elektrokémiai eljárás kérdéseit kutatta. 1961-től 1972-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a kolozsvári Agrokémiai Kutató Laboratórium mérnöke, tudományos kutatója, majd fővegyésze volt. Itt az erdélyi talajoknak a növények által hasznosítható magnézium- és káliumtartalmát elemezte, és több tudományos közleményt publikált. A fizika körébe vágó szakkönyvei, tudományos dolgozatai, a fizikával, ill. fizikatörténettel kapcsolatos ismeretterjesztő könyvei jelentek meg. – F. m.: Elemi részek (Koch Ferenccel; Kolozsvár, 1958); Tudod-e? Kérdések és feleletek a természettudományok és a technika köréből (Kolozsvár, 1960, 1962); Hogyan oldjuk meg a fizika feladatokat? (Koch Ferenccel. Kolozsvár, 1971, Bukarest, 1972); Az első kolozsvári csillagda (Kolozsvár, 1978); A Principiából és az Opticából (vál. Newton írásaiból, bevezette és jegyzetekkel látta el, Bukarest, 1981); Newton klasszikus fizikája (Kolozsvár, 1983); Károly József lrén nagyváradi fizikus (Bukarest, 1985); Színes fizika (Bukarest, 1985). 

(Folytatjuk)