Kibővítette célcsoportját a HIFA-Románia Egyesület
Eddig kizárólag a fogyatékossági elismervénnyel rendelkező személyeket támogathatta hivatalosan a marosvásárhelyi HIFA-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület, 2022-ben azonban új szociális szolgáltatásra kapott akkreditációt, amelynek birtokában – nevéhez méltón – valóban minden hátrányos társadalmi réteget jogi keretek között karolhat fel.
A Közösséget segítő szolgálati központ minden rászoruló rétegnek elnevezésű szolgáltatás irányelveinek pontosítása érdekében az egyesület munkatársai egy kérdőíves felmérést dolgoztak ki a helyi közösség legfőbb hiányosságainak azonosítására. Az interneten elérhető, mintegy 20 perces kérdőívre novemberi lapszámainkban többször is felhívtuk marosvásárhelyi olvasóink figyelmét. Azóta a felmérés lezárult, a szervezet illetékesei pedig kiértékelték az eredményeket. Erről Simon Judit-Gyöngyi, a HIFA-Románia Egyesület elnöke tájékoztatott.
– A két részből álló kérdőívet a Marosvásárhelyi Szociális Segélyezési Osztály Kohézió a közösségben nevű programja támogatásával indítottuk el munkatársainkkal, arra ösztönözve a kitöltőket, hogy személyes tapasztalataik alapján reflektáljanak a társadalom jelenlegi problémáira, illetve arra, hogy hogyan tudnak hozzájárulni a gondok megoldásához. A felsorolt hátrányos helyzetű társadalmi kategóriák (idősek, fiatalok, gyerekek, nagycsaládosok, csonka családban élők, fogyatékkal élők, illetve családtagjaik, romák, hajléktalanok) közül a kitöltők a fogyatékkal élőket, az időseket és a hajléktalanokat jelölték meg a leginkább hátrányos helyzetűekként. A fogyatékkal élők legsúlyosabb problémái közé tartozik a válaszadók szerint az utazási nehézség, az elmagányosodás és a megfelelő munkahelyek hiánya, míg családtagjaiknál a felsoroltak mellett az anyagi gondok is listavezetők. Egyéb nehézségekként az akadálymentesítés, illetve a Respiro-központok hiányát, a fogyatékkal élők alkalmazására vonatkozó törvények be nem tartását, valamint a szabadidős tevékenységek hiányát említették. Az idősek körében jelentkező legsúlyosabb szociális problémának az egyedüllét és az alacsony jövedelem bizonyult, emellett a gyógyszerek beszerzésének lehetetlensége, az ülő életmód, a nem megfelelő étkezés, a pszicho-emocionális támogatás hiánya, a demencia, a gondozási nehézségek és a fontos információkhoz való hozzájutás ellehetetlenülése is szerepelt a nehézségek leltárában. A hajléktalanok kapcsán az anyagi gondok és a munkanélküliség mellett az orvosi ellátáshoz való hozzáférést jelölte meg a válaszadók többsége.
– Milyen válaszok fogalmazódtak meg a többi, sérülékenynek tekinthető társadalmi réteg kapcsán?
– A gyerekeket érintő legnagyobb szociális problémának a kérdőív kitöltői a szülők munkahelyi túlterheltségéből eredő egyedüllétet, valamint az okoseszköz- és internetfüggőséget tartották. Ezek a gondok szerepeltek első helyen a fiatalokra vonatkozó válaszoknál is, ugyanakkor itt az egészséges példaképek hiánya is listavezetőnek bizonyult. A nagycsaládosokra nehezedő legnagyobb teher a válaszadók többsége szerint anyagi eredetű, illetve a családbarát munkahelyek hiányával is összefüggésben áll, míg a csonka családoknál a pénzügyi gondok mellett a gyerekfelügyelet nehézségeit, illetve az egyedülálló szülő társadalmi elszigetelődését tartották a legnagyobb gondnak. A romák szociális problémái közül az antiszociális viselkedés, a munkanélküliség, a szenvedélybetegségek, illetve a családon belüli erőszak szerepelt az első helyen.
Hajlandóság a segítségnyújtásra
– Milyen kép alakult ki a kérdőív segítőkészségre és egyéni támogatási lehetőségekre vonatkozó második részének a kiértékelésekor?
– Kiderült, hogy a válaszadók elsősorban időseknek, gyerekeknek, testi fogyatékkal élőknek, valamint krónikus betegségben szenvedőknek nyújtanának segítséget. A megadott kategóriák mellett a kitöltők három más támogatandó célcsoportot is megjelöltek: a bántalmazott gyerekeket, a menekülteket, illetve az egyetemistákat és a pályakezdőket. A válaszadók olyan önkéntes tevékenységekbe kapcsolódnának be, mint az otthoni gyermekfelügyelet, szabadidős programok szervezése gyermekeknek és fiataloknak, fogyatékkal élőknek, valamint időseknek, beszélgetés, beteglátogatás, alapápolási teendők, bevásárlás, gyógyszerkiváltás, ügyintézés, adományozás. A lehetőségek között szerepelt továbbá a szülőknek nyújtott tanácsadás és az akadálymentesítésben nyújtott segítség. A kitöltők 58%-a önkénteskedett már, közülük 67% kizárólag magánszemélyként, 33% valamilyen egyházi vagy civil szervezet keretén belül is. A válaszadók 60%-a kizárólag magánszemélyként szeretne önkénteskedni, 40%-a pedig egyházi és/vagy civil szervezeteknél, ugyanakkor 15%-uk jelezte, hogy szívesen lenne a HIFA-Románia Egyesület önkéntese.
– Milyen gyakorlati haszna lehet egy ilyen felmérésnek?
– Amint azt az egyesületünk kiadványában is megfogalmaztuk, az elsődleges cél a közös gondolkozás, amely magával hozza a változtatás igényét és konkrét lehetőségeit. Az elkövetkezőkben szeretnénk kiemelt figyelmet fordítani az idősekre, a nagycsaládosokra és más hátrányos helyzetű célcsoportokra is. Bár valószínű, hogy nem fogunk tudni mindenkin segíteni, igyekszünk jelen lenni mindenhol, ahol szükség lehet ránk.
