Gazdasági
elemzők szerint Románia egy helyben topog az országos
helyreállítási terv (PNRR) finanszírozási kéréseinek
benyújtásával, mivel az első negyedévre nem teljesítette azokat
a célkitűzéseket, amelyek feltételei annak, hogy lehívhassa az
uniós alapokat.
Nem
kevés pénzről van szó: a helyreállítási terven keresztül
mintegy 30 milliárd euró áramolhat a gazdaságba 2026-ig. De
mindezt Brüsszel nem adja csak úgy. Az első negyedévi 24 vállalás
(„mérföldkő”) közül csupán 16-ot teljesítettek Dan
Vîlceanu európai beruházásokért és projektekért felelős
miniszter szerint; a többi is következik. Gond a vízbevezetésre
és a csatornázásra, illetve a középületek energetikai
hatékonyságának megvalósításra vonatkozó célokkal van, és
nem utolsósorban a digitalizációval (ezek a miniszter szerint a
kormányzati felhővel kapcsolatos, kényes ügyek). Utóbbi
feltételezi, hogy az állami intézmények digitalizációja közös
rendszerben valósuljon meg, ezt mintegy félmilliárd euróval
finanszírozná az EU.
De
nemcsak az idei vállalások, a tavalyiak sem teljesültek úgy,
ahogy az Európai Bizottság elvárta volna. Lehet tehát beszélni a
PNRR-ről, terveket szőni, reményeket táplálni, önkormányzati
szinten a „házi feladatot” becsülettel elvégezni, ha valahol
valakik nem úgy teszik a dolgukat, ahogy kellene. Eközben az is
nehezíti a dolgokat, hogy aszály sújtja az országot, a gazdák
pedig figyelmeztetnek: Románia veszélybe kerülhet
élelmiszer-biztonsági szempontból. A gazdaszervezetek kérik a
PNRR újratárgyalását, hogy a mezőgazdasági ágazatnak is pénzt
juttassanak.
A
súlyos aszály miatt egyes, hagyományosan nagy gabonatermesztő
országrészeken nem sarjadt ki a búza, elszáradt a repce,
becslések szerint itt az évi várható termés fele károsodott.
Lehet, hogy a PNRR keretében az öntözőberendezések telepítésére
kellene nagy hangsúlyt fektetni, de miről beszéljünk akkor,
amikor a falvak nagy része még mindig közművesítés nélkül
van? A meglévő és újra meg újra lefektetett öntözőrendszert
pedig időnként szétlopják…
Eközben
a kormány nagylelkűen ígér. Most például a szegénység
felszámolására 2022–2027 között 161 millió lejt, a Rural
Invest programra 350 millió lejt, utóbbi a mezőgazdasági
vállalkozókat segítené. De a kormánykoalíció a szegénységben
élők számára is támogatást nyújtana, a 30, illetve 50 eurós
segélyt 7 hónapon át kapná 3,5 millió ember. A pénz forrása
szintén az EU lenne. A nyugdíjemelésekkel, bérmelésekkel
kapcsolatos ígéretekről már fölösleges is szólni, annyira
hiteltelenek.
És
ha már a számoknál tartunk, azt is mondjuk ki, hogy Románia
küladóssága tavaly novemberben elérte a 133,6 milliárd eurót.
