A Teleki Tékában látogatható Bolyai-múzeumban van egy fénykép, amelyen Bolyai János hegedűje látható.
A Teleki Tékában látogatható Bolyai-múzeumban van egy fénykép, amelyen Bolyai János hegedűje látható. A hegedű ma már csak emlék, azaz sorsvonala valamikor a múlt század elején megszakad. Azóta lappang, esetleg idegen kezekben még meg-megszólal, ha százhatvan év viharait épen és egészségesen vészelte át.
Azt minden Bolyai Jánossal foglalkozó életrajz vagy jelentősebb körültekintő dolgozat megemlíti, hogy kiválóan zenélt, bár mesterei igazából nem voltak. Saját szerzeményeiről is tud a kutatás, jól kezelte a hegedűt, sőt nyilvánosan is fellépett. Egyszer például – erről a csodával határos módon egy hirdetmény is fent maradt 1843-ból – az Apollóban rendezett koncerten Paganini- műveket adott elő. (Bécsben kadét korában magasan képzett zenei körökben forgolódott, sokat muzsikált, szép sikerrel.)
Könyvtári kutakodásaink során előnkbe került a Székely Lapokban egy aláírás nélküli cikkecske, amely Bolyai János hegedűjének utóéletét meséli el. (Mint utóbb kiderült, a vásárhelyi szerkesztő a kolozsvári Magyar Polgárból veszi át a forrás megjelelölése nélkül a híradást. Bolyai János azért kerül akkortájt a figyelem középpontjába, mert januárban Kolozsvárott és Marosvásárhelyen is szép ünnepség során emlékezett meg a tudós világ születésének 100. évfordulójáról.
És most lássuk magát a cikkecskét:
„Bolyai János a világhírű matematikus tudvalevően kiváló hegedűművész is volt. Hegedűje, mely nemcsak mint ereklye becses, hanem mint hangszer is elsőrendű a maga nemében, most [1903 március] Medgyesen dr Klein Adolf fiának Klein Ottónak a birtokában van. A híres hegedű történetét Bolyai Gáspár, székelyudvarhelyi lakos, Bolyai János unokaöccse a következőkben beszéli el: Bolyai János hegedűjét hadnagy korában vásárolta kilenc darab csász. és kir aranyon és egész élete végéig megőrizte. Mikor Bolyai János Marosvásárhelyen meghalt [1860. január 27-én] minden ingóságát, s ezek között hegedűjét is eladták. A hegedűt Stefani Demeter kereskedő vásárolta meg, s tudósította a vásárról az elhunyt testvéröccsét, Bolyai Gergely főszolgabírót, aki szintén kitűnő hegedűs volt. Bolyai Gergely bátyja hegedűjét két ökörtinóért cserélte vissza, s tőle örökölte aztán a hegedűt egyetlen fia, Bolyai Gáspár, aki ügyvédi honorárium fejében adta azt dr. Klein Adolf medgyesi ügyvédnek.”
Ezután nyoma vész, hacsak nem került valamilyen megszállott gyűjtő vagy muzsikus kezébe, aki még évtizedekig vonogatta rajta nyirettyűjét anélkül, hogy tudta volna, kinek a hangszerén muzsikál.
