Hazai piacra termelnek

Hétfőn délben gyárlátogatást szerveztek a Frieslandcampina Romania Rt. marosvásárhelyi tejfeldolgozó üzemében. A nagyipari egységben Erdély-ből naponta mintegy 420 farmról 200 ezer liter tejet dolgoznak fel, termékeiket kizárólag hazai piacon értékesítik. 

Már a kapunál jelezték, hogy igen szigorú körülmények között látogatjuk meg a gyárat, hiszen a cégnél nemzetközi előírásoknak megfelelő munkavédelmi követelmények vannak. A sajtótájékoztatón Cărămizeanu Cornel, a cég marosvásárhelyi egységének vezérigazgatója elmondta, holland családi vállalkozásból indult a Friesland cég, majd szövetkeztek, és úgy sikerült a későbbiekben külföldre jutniuk. Jelenleg a cégnek három romániai termelőegysége van: Marosvásárhelyen, a Kolozs megyei Kisbácson és Cegén, a központ pedig Bukarestben. Az AgroCluster Transilvania tagjaként mintegy 420 – 25 szarvasmarhát tartó – farmról gyűjtenek össze és dolgoznak fel naponta mintegy 200.000 liter tejet. 

A Friesland cég olyan ismert termékeket forgalmaz, mint a Napolact, Frico, Milli, Oke és a Dots védjegy alatt álló tej, túró, vaj, kefir, 

joghurt stb. Marosvásárhelyen a Napolact, Milli, Oke és a Campina védjegyű termékeket állítják elő, s mivel logisztikai központ is működik, innen szállítják ezeket az ország minden sarkába. A vezérigazgató kifejtette: Marosvásárhelyen havonta 4,4 millió liter tejet dolgoznak fel, amiből 3,5 millió doboz tejet és joghurtot állítanak elő. Tavalytól biotermékeket is gyártanak. 

Mindez többek között annak is köszönhető, hogy támogatják a farmereket. Egyrészt azon igyekeznek, hogy hosszú távú szerződéseket kössenek velük. Akikkel sikerül megegyezniük, azokat gazdasági, mezőgazdasági tanácsadásban részesítik, ugyanakkor hitelkeretek biztosításával, egyéb anyagi segítséggel támogatják farmfejlesztési törekvéseiket. A gazdáknak hollandiai tapasztalatcserét is szerveznek, hogy farmjaik feleljenek meg az anyacég higiéniai és egyéb követelményének. Gazdaságpolitikájuk, hogy azokat az állattenyésztőket karolják fel, akik nyereségcélúan gazdálkodnak, és hosszú távon szeretnének foglalkozni a tejhasznú szarvasmarhákkal. A vezérigazgató elmondta, a cég figyelme kifejezetten a nagy farmok felé irányul, hiszen ezek garantálják a tej minőségét. A háztáji gazdaságok nyereségcélú farmokká való fejlesztése állampolitikai kérdés, hiszen jelenleg Romániában tejhiány van. Van ahol értékesíteni a tejet, amennyiben ez megfelel a követelményeknek. 

A Népújság kérdésére a vezérigazgató kifejtette, hogy Erdélyben idényfüggő a tejtermelés mennyisége. Mint ismeretes, nyáron többet, télen kevesebbet gyűjtenek be, ami gondot okoz számukra is, hiszen a cégnek folyamatosan biztosítania kell a feldolgozandó mennyiséget. Ezért is a begyűjtött tej ára változik, ettől függően 1,2–1,3 lejt fizetnek egy liter tejért a farmereknek. A cég érdeke, hogy kizárólag hazai tejet dolgozzon fel, hiszen ennek a minősége kiváló, ugyanakkor a hazai szarvasmarha-tenyésztőket is segítik. 

A cég tavaly 3 millió eurót ruházott be a marosvásárhelyi egységbe a hatékonyság növelése és az élelmiszer-biztonsági, valamint a munkavédelmi intézkedések megerősítése érdekében. Ezek között van, többek között, a pasztőröző, a korszerű automata palackozósor és a gyár büszkesége, egy raklapozó robot is, amelyeket a gyárlátogatás alkalmával a sajtó képviselőinek is bemutattak. Azt is láthattuk, miként követik a tej útját a szarvasmarhától az üzletig. Ez igen fontos, hiszen ha ezen a vonalon valamilyen gond merül fel, netán fertőzés, vagy megromlik a termék, akkor ebben a folyamatban azonnal kiderül ki a felelős. A laboratóriumban szúrópróbaszerűen rendszeresen íz- és szagmintát vesznek, ugyanakkor a vegyi összetételt is ellenőrzik, mi több, tejtermékkóstoló is van, aki azonnal jelzi, ha valami nincsen rendben. A raktárban azt is elmondták, hogy időnként vészhelyzeti gyakorlatot is tartanak. Ami azt jelenti, hogy nagyobb fertőzést szimulálnak, és azt vizsgálják, hogy ez esetben milyen gyorsan tudják visszavonni a piacról (üzletekből) a rossz minőségű terméket. 

A cég 99,9%-ban Romániában forgalmazza termékeit, nagyon keveset juttatnak ebből Magyarországra. A versenyhelyzettel kapcsolatosan hallhattuk, hogy a hazai piac 35-40%-át foglalják el. Az árajánlattal és minőségi kínálattal próbálják megtartani ezt a piaci arányt, és ennek megfelelően tervezik be a termelési mennyiséget is, mert nem akarják „elárasztani” a piacot polcon maradó áruval. Négy-öt nagyobb tejfeldolgozó egységgel együtt osztják meg a piacot. Nem szándékoznak külföldre termelni, mivel egyelőre az a cél, hogy minél több terméket forgalmazzanak Romániában, de nem zárják ki azt sem, hogy a távoli jövőben a közép-kelet-európai uniós országokba is betörnek.