A havasok és hegyvidékek madarai (24.)

Kis őrgébics (Lanius minor)

Testhossza 20 cm. A fejteteje és a háta kékesszürke. Homloka és széles szemsávja fekete. Szárnya és a farka fekete. Szárnyfoltja és szélső farktollai fehérek. Melle és hasa fehér, rózsaszín árnyalattal. A szárnya hosszabb, mint a nagy őrgébicsé. A fiatalok tollazata a szülőkénél tompább. Könnyed röptű, egyenes vonalban száll. Élelemszerzés közben gyakran szitál. Nem annyira ragadozó, mint a tövisszúró gébics. 

A fészkét elszántan védi a szarkától, vércsétől. Cserregve támadja és elzavarja őket. Éneke halk, dallamos és érdes hangok keveréke. „Srek, srek!” hangsorral hívja fel magára a figyelmet. Bokrokkal teletűzdelt legelőkön, út menti fákon őrködik, figyel. Főként rovarokra vadászik. A fészkét fára, magasabbra nyúló ágakra rakja. 

Már gyermekkoromban megismertem a Felső-Maros mentén. A hegyi gyümölcsös felé haladva láttam az út széli bokor legmagasabb ágán. Kitartóan figyelt, őrködött; így lehetőségem nyílt ismertetőjegyei rögzítésére. 

Sóvidéken is kedvezőek az életfeltételei. 1990. május 6-án a Sóháton láttam, amint az ág hegyéről figyelte a rovarokat. Legutóbb idén június 21-én a református templom kertjében láttam, amint egyik oszlopon őrködött, s onnan csapott le zsákmányára. 

Nagy őrgébics (Lanius excubitor)

24 cm. Nagy termetű. Keskeny fehér szemöldöksávja, hosszabb csőre és aránylag rövidebb szárnya különbözteti meg a kis őrgébicstől. A hím és a tojó hasonló, de a tojó mellén elmosódott sávozás látszik. A röpte hullámvonalú, alacsonyról emelkedve száll magasra nyúló ágra, villanyoszlopra. Onnan lesi áldozatát, és ha megpillantja, hirtelen rácsap. Utána visszaszáll az ágra. Rovarokat, apró madarakat, egereket fog. Jól repül, a levegőben is vadászik. A körzetében nem tűri a nagyobb madarakat, vakmerően rájuk vág és elűzi őket. 

„Srek, srek!” hangsora cserregésszerűen hat. Énekében keverednek az érdes és a dallamos hangok. Kedveli az olyan legelőket, melyeken elszórtan tölgyfák, vadkörtefák terebélyesednek. A gyümölcsösökben is vadászik. Leginkább tövises bokrokon fészkel. A Kárpát-medencében októbertől áprilisig látható. Ritkán, de alkalmazkodókészsége révén fészket rak a nagy erdők közelében. 

Jól megtermett állatokat is megtámad. Elbánik a kisebb kígyókkal meg a fiatal mókusokkal is. Hatásos fegyvere erős lába és éles körme is. Élőhelye Eurázsia mérsékelt övezete, Észak-Afrika, Dél-Ázsia is. Kedveli a bokros tundrákat, a síksági lápok környékét, az arktikus nyíreseket és a kaktuszos sivatagokat. 

Összeállította: Márton Béla