A hatha-jóga mint hatásos mozgástréning

Gyakran hallunk a jógáról a mindennapi szóhasználatban. Van aki a hindu filozófia irányzataként, van aki életvitelként, van aki vallásként emlegeti, és olyan is van, aki kultuszt űz belőle, kivonja magát a társadalom kötelékeiből, elvonultan él, vagy szélsőséges szektákba vonul, naphosszat meditál stb. Ezért is alakult ki általános ellenszenv a jógával kapcsolatban a mindennapi életben. Az alábbi sorokban, rövid ismertető után, teljesen más megvilágításban szeretném bemutatni azt az egészségmegőrző életviteli gyakorlatrendszert, amit hatha-jógának nevezünk. 

A jóga mintegy 5000 éves múltra visszatekintő keleti bölcselet és gyakorlatrendszer, amely a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében fejlődött ki Indiában. Elsődleges célja a testi és szellemi erők felébresztése, a szervezet, a szervrendszerek működésének egyensúlyban tartása, az egészséges életmód meghonosítása az életünkben. A 

jógának több változata ismert, amelyeket a különböző személyiségtípusokhoz fejlesztettek ki. Hogy tiszta képet lássunk a különböző irányzatok között, alapvetően kétféle jógát különböztetünk meg: testi (hatha) jógát és szellemi (radzsa) jógát. Európában a századforuló idején ismerkedtek meg a jógával, amikor indiai utazók írtak róla, és jógamesterek telepedtek a nyugati nagyvárosokba, ahol jógaiskolákat nyitottak. Magyarországon a jóga megismerése Selva Raja Yesudián (Szelvarázsa Yeszudián), a tanulmányait Budapesten végző indiai orvostanhallgató nevéhez fűződik. Baktay Ervin és dr. Weininger Antal jógakönyvei nyomán először a hatha-jóga, a test jógája vált népszerűvé, ám ma már számos jógaközpontban szinte minden ága elérhető. Ebben a fejezetben a hatha-jóga gyakorlatrendszeréről, annak jótékony élettani hatásairól, a testnevelésben való alkalmazhatóságáról beszélünk. A hatha-jóga jelentése: a jug szó szerint igát jelent, testünk igába hajtását, más szóval uralmunkat a testünk fölött. Nem a külvilágra, hanem az ember saját testére irányítja a figyelmet, befelé fordulással saját testi és pszichikai funkciói irányítására fókuszál. Gyakorlatrendszere légző- gyakorlatokból (pranayama), testhelyzetekből (asana) és koncentrációs gyakorlatokból, 

lazításból, meditációból tevődik össze. A jóga gyakorlatanyaga úgy hat, hogy a befelé fordulással ránevel a koncentrált gyakorlásra, a légzés irányítására gyakorlás közben, így biztosítva a test teljes átmozgatását, anélkül hogy feszültség maradna benne. Ugyanakkor hozzájárul az egészséges testtudat és önismeret kialakításához is. A jóga öt alapelve: a helyes testgyakorlás, helyes légzés, helyes relaxáció, a helyes táplálkozás és a pozitív gondolkodás. A koncentrált gyakorlásnak óriási hatása van a szervezetünkre. Akaratunkkal befolyásolni tudjuk izmainkat, légzésünket, egész szervezetünket. A gyakorlatanyagot az élettani sajátosságoknak megfelelően állítjuk össze, és pozitív hatásukat azonnal tapasztalhatjuk. Nincs teljesítménykényszer, a stresszhelyzetek kiküszöbölődnek a szeretet, a tolerancia jegyében, mindenki a saját ütemében haladhat. A testhelyzetek nagy része előfordul a tornában is, így az iskolai testnevelésben is sikeresen alkalmazhatjuk, úgy, hogy figyelmünket ráirányítjuk a légzésünkre és arra a  testhelyzetre, amelyet tanulunk. (Pl. gyertya, mérleg, kézen állás, fejen állás, híd, spárga stb.) Tehát nem dinamikusan és mechanikusan gyakorolunk, mint általában, hanem koncentráltan, kitartva a pózt, átélve a hatását, érzékelve, hogy hol okoz feszültséget vagy hol igényel lazítást, nyújtást vagy izom-összehúzódást, 

-erősítést. Egyszóval tudatosítjuk azt, amit végzünk, koncentráltan dolgozunk, s ennek óriási hatása van szervezetünkre. A szakemberek véleménye szerint a gerinc izmait fejlesztő jógagyakorlatok már az óvodában sikeresen végezhetők. Néhai Kártyikné, a népszerű tündéri Benke Etka anyó, volt szegedi jógaoktató, számos gyerekprogramot dolgozott ki, melyeket nemcsak tornateremben lehet végezni, hanem a természetben is és a mindennapi életben bárhol. A gyakorlatanyag összeállításánál a gerinces állatok természetes mozgásából inspirálódott, a kisbabák ösztönös mozgását tartotta szem előtt. A hatha-jógát alkalmazhatjuk az iskolai testnevelésben úgy, mint Magyarországon, választható tevékenységként, vagy beépítve az óra anyagába, az előírt mozgásanyag kiegészítéseként, összekötő vagy elválasztó, kikapcsoló, légző vagy lazító gyakorlatokként, illetve erőt, hajlékonyságot fejlesztve velük. A szabadidős tevékenységek sorába mindenképpen be kell sorolni a jógát is. Jógázzunk tehát jó kedvvel bárhol, kényelmes természeti környezetben, betartva a szabályokat és a fokozatosság elvét, az eredmény, a jó hatás nem fog elmaradni.  

Bogdán Emese