Hatékonyabbá tennék az RMKDM tevékenységét
2014-01-20 16:51:41
- Mózes Edith
Január 16-án délután tartotta évadnyitó bővített küldöttgyűlését a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Részt vettek a Kereszténydemokrata Mozgalom és Társulat, illetve Platform Hargita, Kovászna, Szatmár, Maros megyei küldöttei.
Január 16-án délután tartotta évadnyitó bővített küldöttgyűlését a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Részt vettek a Kereszténydemokrata Mozgalom és Társulat, illetve Platform Hargita, Kovászna, Szatmár, Maros megyei küldöttei.
A tanácskozás egyik célja Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőjelölt bemutatkozása volt, aki bejutása esetén hajlandó felvállalni az RMKDM célkitűzéseit – tájékoztatott Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke.
A küldöttek kifejezték azon óhajukat, hogy a jövőben még hatékonyabbá tegyék a mozgalom tevékenységét. Az elnök szerint erőteljes jelenléte volt a nemrég alakult sepsiszentgyörgyi Ifjúsági Kereszténydemokrata Társulatnak, amely távlatilag is képesnek érzi magát arra, hogy a kereszténydemokrata mozgalom elkötelezettjévé váljék.
Hangsúlyt kapott az egyházügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó alelnöknek, dr. Darvas Kozma József főesperesnek a beszámolója, amelynek a gondolatait beépítették abba a nyilatkozatba, amelyet a gyűlésen fogadtak el.
Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke vázolta azokat a küzdelmeket, amelyekkel azok szembesülnek, akik erdélyi magyar érdekeket próbálnak érvényesíteni a külföldi szerveknél, mivel annyira lefoglalja az európai fórumokat a bevándorlók ügye, hogy szinte mellékesnek tartják az őshonos kisebbségek kérdését, amit kihasználnak azok a retrográd erők, amelyek továbbra is az asszimilációban és a sovinizmusban látják az ország függetlenségének a biztosítását.
Meglehetősen nagy teret kapott az a kérdés is, hogy mennyire kereszténydemokrata az Európai Néppárt (EPP); a beszélgetésből kiderült, elég sok a tennivaló, az erdélyi képviselők kell legyenek azok, akik „újrakeresztelik” Európának azt a részét, amely az ősi keresztény gyökereket fölöslegesnek tartja.
A fiatalok is kifejezték azon elhatározásukat, hogy aktív részesei lesznek az elkövetkező európai parlamenti választási küzdelmeknek, mivel az erdélyi magyarság érdekképviselete szempontjából egyetlen képviselő többet ér, mint egy külügyminiszteri tisztség.
Szóba kerültek a magyarországi választások is. A küldöttek egyetértettek abban, hogy részt kell venniük a szavazáson azoknak, akiknek megvan a kettős állampolgárságuk, mondta az elnök.
Álprobléma?
A továbbiakban állásfoglalást fogadtak el a Székely Nemzeti Tanács március 10-re szóló felhívásával kapcsolatban, amelyet „erőtlennek” tartanak, és amelyből a tanácskozás résztvevői szerint „hiányzik az összefogás, a közös párbeszéd, ahol céljainkat röviden és tömören megfogalmazhatnánk”. Ugyanakkor úgy látják, „hiányzik a magyar településekkel az állandó kapcsolattartás, értekezés a közös célokról, ahol annak kivitelezési formáját is vitára bocsátanák”.
Kelemen Kálmán kijelentette: – Álproblémának tűnik az egész, mert a fő kérdések azok, hogy például hogyan lehetne munkahelyeket teremteni, hogyan lehetne élénkíteni a mezőgazdaságot, itthon tartani az ifjúságot, erősíteni családjainkat és így tovább. Le kellene ülni és megbeszéléseket folytatni a pártokkal és mozgalmakkal, az egyházak vezetőivel és az egyházközségekkel.
Kelemen Kálmán ezt „egy újabb megosztó kísérletnek” tekinti, hiszen „március 15. szent az egész magyarság számára”. „Március 10-ét kinevezni a székely szabadság napjának pótintézkedés, amely március 15. egyetemes jellegét csorbítja, véleményünk szerint” – jelentette ki Kelemen Kálmán.
