Hangunk üzenete

Hangos világban élünk, állapítják meg a szakemberek nem kis aggodalommal. Tény és való, az utóbbi évtizedekben hangosabbá vált a környezetünk, és már észre sem vesszük, hogy mi is emeltebb hangon beszélünk, hogy megváltozott a hanghordozásunk, hogy kapkodjuk beszéd közben a levegőt, így a mondanivalónk is negatív töltetet kaphat. Rohanó világunk negatív jellemzője a nagyfokú zajártalom, amiben naponta benne vagyunk, de úgy, hogy nem is akarunk tudomást venni róla. A szakemberek véleménye szerint a diszkós élmények miatt a fiatalok 40%-a már enyhe hallászavarokkal küzd. No de mi lesz a saját hangunkkal ebben a nagyon zajos világban? Hogyan tudjuk hallatni, hogyan tudjuk kifejezni magunkat, hogy megértsenek, hogy elfogadjanak, hogy eredményesek legyünk? Kevesen tudják, mi mindent árul el személyiségünkről a beszédhangunk. Alig mondunk néhány mondatot, és rögtön ráéreznek lelkiállapotunkra. Hangunk mindent elárul hangulatunkról. Ha haragszunk, beszéd közben a levegő erősen préselődik ki, ami nyomott hangot eredményez. Érzelmeink megváltoztatják a hangunkat, a vegetatív idegrendszer ugyanis befolyásolja a gégefő működését. Ha szomorúak, lehangoltak vagyunk, a beszéd közben használt izmaink elernyednek, s így hangunk erőtlenné, elmosódottabbá válik. Izgalom, stressz hatására a hangszalagok megfeszülnek, amitől a hangunk is magasabb lesz. Ha ilyenkor vitába keveredünk, megerőltető a beszéd, és nem vagyunk képesek érveinket megfelelően tálalni. Ha viszont harmóniában vagyunk önmagunkkal, akkor a hangunk tiszta, és határozott. Méltán mondják tehát, hogy a hang is – a szemhez hasonlóan – a lélek tükre, a lelkiállapot barométere. A kutatások azt igazolják, hogy a nőket magasabb és halkabb hangjuk miatt kevésbé veszik figyelembe a hivatalos felszólalásokon, a tárgyalóasztal mellett, mint a férfiakat. Lássuk, hogyan segíthetünk magunkon: a megfelelően erős, ám kellemes hangképzésben segít a nyugodt, kiegyensúlyozott lelkiállapot, a helyes légzés, a testtartás, az izmok tónusa. Ha nyugodtan, egyenletesen lélegzünk, akkor a légzés hordozza a hangot. Az oly sokat emlegetett hasi légzés itt is nagy előnyt jelent. Belégzéskor a has kidomborodik, kellő mennyiségű levegőt raktározunk, majd lassú kilégzéskor homorodik, a rekeszizom enyhén megfeszül. A hasi légzés a jógalégzések alapját képezi, de ha egészségesek akarunk lenni, el kell sajátítanunk teljes használatra. Szintén szakemberek felmérései szolgáltatnak adatokat arról, hogy az emberek 70%-a helytelenül lélegzik (csak tüdőbe szívja a levegőt), ami a szervezet hiányos oxigénellátását eredményezi. A helyes rekesz- (vagy középhasi) légzés a hangképzésben is nagy szerepet játszik, érdemes tehát elsajátítani. Nem igényel semmilyen nehézséget. Ülő vagy fekvő testhelyzetben kezünket a hasfalra helyezzük, belégzésre kidomborítjuk a hasat, kilégzésre behúzzuk, és kezünkkel enyhén rásegítünk a kifújásra. Ha ráfigyelünk a légzésünkre, hasizmainkat ellazítjuk gyakorlat közben, ez a tudatos légzés később automatikussá válik, és pozitívan befolyásolja minden életműködésünket. A testtartás is hatással van a beszédre. Megfigyelhetjük a profi szónokok egyenes, de nem feszes tartását, és tapasztalhatjuk beszédük meggyőző hatását. A testtartás, az izmok feszessége és a légzés egységet alkotnak. A test ellazulása vagy feszessége, a tarkótáji izmok tónusa közvetlen hatással van a hangszálainkra. A jó beszédhanghoz tartani kell a megfelelő egyensúlyt a légzés–testtartás–izomtónus között. Egypár egyszerű tornagyakorlat segíthet ebben az egyensúlyrendezésben is. A tudatos ásítás, a vállkörzés, a nyak előre és oldalra hajlítása előkészítheti izmainkat a nyilvános beszédre. Sokan nem ismerik saját hangjukat. Figyeljük meg hangunkat, beszédünket különböző élethelyzetekben. Hogyan cseng reggel a boltban, milyen később a munkahelyen, és milyen este, mikor gyerekeinkkel játszunk? Más emberek hangjának megfigyelése is érdekes tapasztalatokkal szolgálhat. Figyeljük meg műsorvezetők, előadók, politikusok beszédhangját, milyen hatást váltanak ki belőlünk?! Mi az, amit nem szeretünk a hanghordozásukban? Ezek a tudatosítási gyakorlatok segítenek, hogy jó legyen a hangunk a vitákban vagy előadásoknál, de bárhol, minden helyzetben képes megütni a megfelelő hangnemet, feszült helyzeteket is tud kezelni, ha tudatos légzéssel szabályozzuk képzését. De mi van akkor, ha berekedünk? A túlerőltetés, a helyiségek mikroklímája, a száraz, poros levegő, a munkahelyi stressz hatására a garat nyálkahártyája kiszárad, és berekedünk. Ilyenkor nem a suttogás a megfelelő megoldás, mert ez is megfeszíti a hangszalagokat, hanem a türelmes hallgatás, és a gyógynövények használata (zsálya, kamilla, galajtea alkalmazása gargarizálásra és ivásra egyaránt, gyermekláncfű virágjának szirupja, fenyőszirup stb.). Figyelemre méltó, ha valaki állandóan köszörüli a torkát vagy megváltozik a hangja, furcsa mellékzöngéje jelentkezik, vagy csak egyszerűen idegenül cseng. Ilyenkor feltétlenül forduljunk fül-orr-gégész szakemberhez. Figyeljünk tehát a hangunkra ugyanúgy, mint más szervünkre! Torokgyulladás, megfázás idején ne erőltessük meg hangszálainkat, tartózkodjunk a dohányzástól, alkoholtól, hisz ezek is károsítják a garat nyálkahártyáját. Zajos helyeken ne akarjuk túlkiabálni a háttérzajt, és lehetőleg mindig természetes hangma- gasságunkat használjuk: se túl magasan, se túl mélyen ne beszéljünk, énekeljünk. A szakemberek véleménye szerint a szakmájukban sokat beszélők (színészek, tanárok, előadók) megelőzésképpen hetente egy alkalommal teljes hangdiétát kellene tartsanak. És végül az éneklésről is kell szólni, amit mára már nagyrészt mellőztünk életünkből, hiszen gépek helyettesítik azt is. Gépzenére szórakozunk, ritkaságszámba megy az éneklés egy-egy összejövetelen, családi eseményen, pedig milyen jó hatása van testre, lélekre egyaránt! Edzi a hangszálakat, oldja a stresszt és kellemes hangulatot teremt. Az éneklés pozitív hatásairól, az énekterápiáról a következőkben lesz szó bővebben.

Bogdán Emese