Hálát adtak a megújult templomért

Múlt vasárnap Demeterfalva ünnepelt: 72 éves templomának felújításáért adott hálát a közösség.

„A felújítás közel kétéves folyamata után eljött az ideje az ünneplésnek is. Úgy, ahogyan sokan kivették a részüket a templomfelújításból, örömünkre az ünneplésre is nagyon sokan összegyűltek. Mintegy negyvenen dolgoztak az ünnep előkészítésén. Szépen összefogtak, nemcsak a reformátusok, hanem minden felekezet részt vett az esemény megszervezésében és lebonyolításában” – nyilatkozta lapunknak Tőkés Attila nyárádszeredai református lelkész, a demeterfalvi leányegyházközség pásztora. Demeterfalva (régen Süketfalvával alkotott egy leányegyházközséget, mára a két közösség egybeolvadt – a szerző megjegyzése) az a kevés erdélyi település egyike, ahol három felekezet használ egyetlen istenházát.

A zsúfolásig megtelt templom sem volt elég tágas helyszín vasárnap, a tavaly épített gyülekezeti teremben is harmincan követték kivetítőn az istentiszteletet. Szilágyi Szilamér unitárius lelkész előfohásza és a templomért mondott imája után Tőkés Attila lelkipásztor azt emelte ki prédikációjában, hogy Isten mindenkit tálentumokkal ajándékoz meg, de nem mindegy, hogy ki hogyan gazdálkodik vele. A demeterfalviak jól sáfárkodtak a rájuk bízott javakkal az elmúlt két évben, ennek eredménye a felújított templom. Ebben az emberi mellett ott volt az isteni munkálkodás is.

A megújult hajlékra a két lelkész mellett dr. Bakó Csongor plébános is áldását adta, majd a köszöntőbeszédek során az unitárius lelkész háláját fejezte ki, amiért gyülekezete is részese lehetett a felújításnak. Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere arra mutatott rá, hogy mennyire szép rendben használja ez a templomot három felekezet. A falu szülötte, Novák Levente szenátor meghatódva szólalt meg, hiszen szívvel-lélekkel ott volt a felújítási folyamat támogatási rendszere mögött. A helyi gyerekek ünnepi műsora után Muntean Tibor református gondnok mondott köszönetet mindenkinek, aki támogatta a beruházást.

Tőkés Attila lelkész beszámolójából kiderült: a közel két év alatt teljesen megújult a templom, a tetőt megjavították, az épületet újrafedték, a tornyot alábetonozták és sisakja faszerkezetét megerősítették, megújultak a falak és a karzat, kazettás mennyezet készült, új nyílászárókat, kazettás falvédőket és korszerű fűtésrendszert szereltek be, új templomi padok, mózespad és úrasztala készült, a templom mellett felépült a gyülekezeti terem is. A beruházást a demeterfalvi közösség, a három egyház, a Communitas Alapítvány, a Maros Megyei Tanács és Nyárádszereda önkormányzata is támogatta, a legnagyobb és kezdeti támogatást a bukaresti kultuszminisztérium adta, de érkeztek felajánlások magánvállalkozóktól is. A bevételek meghaladták a 200, a kiadások a 211 ezer lejt, a különbözetet a demeterfalvi református leányegyházközség fedezte.

Demeterfalva és Süketfalva reformátusai egy kis fakápolnát használtak évszázadokkal ezelőtt, amely nemcsak hogy a falvakon kívül volt, de a 20. század eleji árvizek végleg megrongálták, ezért 1923-ban lebontották. Új templom építésére már a századelőn gyűjtöttek, de végül csak 1950-ben kezdték el az építkezést Demeterfalván, és a következő évben már fel is szentelték az új templomot. 1970-ben és 1975-ben az árvizek hatalmas károkat okoztak a faluban, a templomot is megrongálták. A süket-demeterfalvi gyülekezet a nyárádszentannai református anyaegyházhoz tartozott, s bár már a 20. század elején felmerült a kérdés, hogy szakadjanak el egyházilag és csatlakozzanak Nyárádszeredához, a gondolat csak 1968-ban került komolyan napirendre, és 1969-ben a gyülekezet kimondta a szeredai református anyaegyházhoz való csatlakozást, amit az egyházi főhatóságok is jóváhagytak. Mivel a templomépítésből és az új harang öntéséből a faluban élő unitáriusok és katolikusok is kivették a részüket, 1956-ban a reformátusok jóváhagyták, hogy a másik két felekezet is használja ezután a templomot – derül ki az ünnepségre megjelentetett alkalmi kiadványból.