Hagyományőrző huszárbál – tizennegyedszerre

Szombaton a marossárpataki Mátyás-huszárok tizennegyedik alkalommal rendeztek emlékünnepséggel egybekötött huszárbált az első győztes marossárpataki csata emlékére. Az ünnepséget a délelőtt folyamán a Hubertus lovas vadászat előzte meg. A késő délutáni program ünnepi megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött a szoborparkban, majd reggelig tartó huszárbállal folytatódott a sportcsarnokban. 

Régmúlt idők úri szórakozását elevenítették fel azok a lelkes, tapasztalt marosszéki lovasok, akik szombaton Marossárpatak határában lovas vadászaton vettek részt. Huszonegy lovas vadász rókát üldözött (egy lovas lányra osztották a szerepet) mezőkön, erdőszélen, közel húsz kilométert nyargalva. A lovasokat szekerek kísérték, számos érdeklődővel. 

Az esemény főszervezője Benedekfi Levente marossárpataki hagyományőrző lovas, Mátyás-huszár volt, aki elmondta, hogy a lovasok között többször szóba került a lovas vadászat megszervezése, de mivel az elképzelést nem volt könnyű gyakorlatba ültetni, idén volt először ügyességi próba. „A versenyen egy egész sor szabályt kellett betartani. A csapatot rendszerint a falkanagy vezeti, akinek két segítője van, a pikőrök. A legfontosabb szabály, hogy a falkanagyot nem szabad megelőzni. A rókabundát az újabb szabályok értelmében egy lovas kell vigye, mert a falkavadászatot betiltották. A mi esetünkben Fazakas-Györffy Pálmára osztottuk a szerepet, aki kiváló lovas, ezért nem volt könnyű utolérni. Az egész vadászat egy nagyon ütemes tereplovaglás, természetes és mesterséges akadályokkal, így csak tapasztalt lovasoknak ajánlott a részvétel” – tájékoztatott a főszervező. 

A Somosdról, Székelybőből, Marosvásárhelyről, Marosszentgyörgyről, Sáromberkéről, Vajdaszentiványról és Gernyeszegről érkező lovas vadászokat két helyi hagyományőrző és nyolc fogat kísérte. Néhány lovas hintón és szekéren lovaglást kedvelő és gyakorló gyerekek ültek a szüleikkel, de nem hiányoztak a helyi nótázók sem, akik Barabási László harmonikással énekelve vonultak a lovasok után. A toldalagi vásártéren elfogyasztott ebéd után (vadpörköltet szolgáltak fel) hosszas üldözés után sikerült elkapni (megérinteni) a „rókát”. A szabályok értelmében a győztes lovas vadász, Palotás Tibor Somosdról fogja a jövő évi Hubertus lovas vadászaton a róka szerepét betölteni.

Szent Hubertus, a vadászok védőszentje tiszteletére számos országban rendeznek vadászlovaglásokat (ún: Hubertus-lovaglást). A legenda szerint Hubertus kíméletlen, világi életvitelt folytató vadász volt. Egy napon azonban megpillantott egy szarvast az erdőben, mely világító keresztet hordozott az agancsai között. E jelenés megtérésre és szent életre indította Hubertust, akit később püspökké választottak.

A sárpataki csatára emlékeztek

A  lovas hagyományőrzők a tervezett programnak megfelelően, pontosan 18 órakor, ezúttal gyalogosan, de teljes katonai felszerelésben találkoztak a sportcsarnok előtti téren. Innen vonultak át, Miholcsa József h.ő. huszárezredes vezetésével, a szomszédos történelmi szoborparkba, ahol  az 1848. október 31-én, a falu határában lezajlott csatára emlékeztek. A huszárok körülállták Miholcsa József Sebesült huszár c. alkotását, amely a levert szabadságharcra emlékeztet, de a magyar lovasság önfeláldozó bátorságára is. Miholcsa József huszár, szobrászművész elmondta, hogy a sárpataki ütközetet a kor krónikásai sokféleképpen leírták. „Az ütközet Marossárpatak határában, a Maros partján levő Berekben zajlott le október 31-én. A Beczman seregét alkotó háromszéki gyalogzászlóalj, 30-40 Mátyás-huszár és néhány ezer nemzetőr Urbán serege ellen két oldalról indított támadást: a sárpataki erdő felől és attól jobbra, a Maros partja irányából. Jakab Elek szemtanú így örökítette meg az eseményeket: A csapatok egyszerre érkeztek a kitűzött helyre. Szólt a puska, suhogott a kard, a szurony dolgozott. (…) Néhány perc alatt sűrűn fedte a zöld vetést az elesettek teste. Az ellenség egy része a Marosba ugrott, s ott úszás közben lövetett le vagy levágták az utána-

ugrató huszárok, más részük a falu kertjei közé húzódott és itt lövetett agyon, a legnagyobb szám, kegyelmet nem kapva, a csatatéren halva maradt (…)” – elevenítette fel az eseményeket Miholcsa József.

A 171 évvel ezelőtt lezajlott ütközet felidézését követően a huszárcsapatok és Biró Zsolt parlamenti képviselő koszorút helyeztek el a szobor talapzatánál, majd a himnuszok eléneklésére került sor. 

Ünnepélyes megnyitó, sárpataki tánccal

A bál ünnepélyes megnyitóján a szervezők részéről Miholcsa József h.ő. huszárezredes üdvözölte a  huszárcsapatokat és a civil meghívottakat, majd a hagyományőrzés fontosságáról beszélt. A XIV. huszárbálon, a helyi Mátyás-huszárok mellett, udvarhelyi, havadi, gyergyói, krasznai, kápolnásfalusi, szovátai és a 9-es marosvásárhelyi lovas hagyományőrzők vettek részt. Idén is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt dr. Vass Levente parlamenti képviselő, akinek nevét a támogatók között is ott találjuk. A főszponzor a Marossárpatakért Egyesület volt. További támogatók: Albert Attila, Szaknyíri Ferenc, Bereczki Ferenc, Antalfi Zoltán, Csípán Csaba és Fodor Ferenc voltak.

A bál védnöke, dr. Filep Kálmán Csaba egészségi okok miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak, de elküldte a rendezvénnyel kapcsolatos gondolatait, amelyeket Göndör Rezső tanító, hagyományőrző Mátyás-huszár osztott meg a jelenlevőkkel. 

A Székely János hagyományőrző tánccsoport helyi táncrendet mutatott be. Közben a vendégek megkóstolták a helyi Antalfi Zoltán és a nyárádszentsimoni Csípán Csaba vállalkozók minőségi szilvapálinkáját. 

Másodszor lett Bokor Tünde a bálkirálynő

A kultúrműsort követően  felszolgálták a vacsorát, majd  megválasztották a bálkirálynőt. A legtöbb szavazatot Bokor Tünde Júlia kapta, az udvarhölgyei Szeles Andrea és Vass Tünde lettek. A tombolahúzáson értékes nyeremények találtak gazdára: népművészeti tárgyak, minőségi italok, könyvek, illetve egy kendermagos kakas. 

A talpalávalót, az előző évekhez hasonlóan, ezúttal is Gondos János és Barabási László népzenészek, illetve Csekme Attila és társa világi zenészek húzták. Idén sem maradt el a nótázás,  a huszárok körbeállva énekeltek ismert katonanótákat.