Hagyományőrzés és gasztronómia

VII. Petry kolbásztöltő fesztivál

Hetedik alkalommal szervezett a marosvásárhelyi Petry húsfeldolgozó cég (Primacom Kft.) kolbásztöltő fesztivált a  kelementelki egykori Simén-kúriában. Az épület arról nevezetes, hogy 1849-ben, amikor a cári seregek betörtek Erdélybe, a magyar szabadságharc leverésére, Bem tábornok és Petőfi Sándor, a forradalmi hadsereg vezetői július 30-án – útban Szitáskeresztúr (Székelykeresztúr) felé – itt ebédeltek, illetve 1853. május 18–20. között erdélyi barangolásai során Jókai Mór az udvarház akkori tulajdonosainak vendége volt. Azóta a kúriának, amelyet 1997-ben vásárolt meg a cég, új rendeltetése lett, és ehhez igazodva szervezik meg ott e, már hagyományossá vált fesztivált, amelynek először a cég a marosvásárhelyi Rákóczi lépcső alatti üzlete adott helyet. 

Már az első alkalommal úgy hirdették meg a versenyt, hogy az esemény felidézze az hentesáru-feldolgozó hagyományokat, felelevenítse a mesterségbeli tudást, és közösségi élményt nyújtson azáltal, hogy nemcsak szakmabeliek kapcsolódnak be, és szórakozva azon igyekeznek, hogy a legízletesebb házi kolbászt készítsék el. Büszkén tesszük hozzá, hogy az első vetélkedőt a Népújság csapat nyerte meg az azóta „elhíresült”, aszalt szilvával és aszalt barackkal töltött kolbásszal. 

Petry Zalán Endre cégvezető hangsúlyozta: a cég egyik alappillére, hogy erre a hagyományra építette fel azt a márkajegyet, amely immár messze földön ismert. Marosvásárhelyen – amint a várbeli bástya is jelzi – a mészárosszakmának igen hosszú időkre visszanyúló hagyománya van, és azon túl, hogy ezt sikerült feleleveníteni és megőrizni, azt se felejtsük el, hogy nem is olyan rég nagyon sok háznál vágtak disznót, feldolgozták a húsát, és ki-ki a maga ízlése szerint ízesítette a kolbászt, a véres és májas hurkát, a húst, a tradíciót pedig generációkon keresztül őrizték. A disznóvágás egykor falun közösségi élmény volt, hiszen a család, a barátok, a szomszédok segítettek ebben. Ezt igyekeztek a megváltozott körülmények között feleleveníteni a kolbásztöltő fesztivál által, amelynek kiváló helyszínt adott az idén is az egykori Simén-kúria. 

A látogatót, aki február 15-én, szombaton délelőtt betévedt a Petry Estate Winery udvarára, a Pergő Banda muzsikája fogadta. Az egyik sátor alatt ugyanis a fiatalokból álló együttes zenélt a szorgos csapatoknak, amelyek ezúttal is saját sátruk alatt, a maguk felszerelésével (személyre szabott, cég-, csapatnévvel feliratozott kötények, a feldolgozáshoz szükséges eszközök) szeletelték, darálták a húst, majd töltötte a kolbászt, amelyet több helyen is meg lehetett, sőt kellett sütni, előkészíteni a zsűrizésre. 

S amint ilyenkor lenni szokott, nemcsak húsfélét lehetett kóstolni. A Kisküküllő Borlovagrend népes serege felvonultatta „kínálmányát”. S nemcsak szőlőnedűvel, hanem pálinkával s egyéb „fertőtlenítővel” lehetett a torkot leöblíteni a zsíros kolbász elfogyasztása után (vagy előtt). Visszatérő csapattal vett részt a Rotary Téka Klub csapata, tagjai között több veteránnal (nemcsak a kolbásztöltésben, hanem a szakmai-üzleti szférában is) felsorakozva az asztal köré. Aztán ott volt a Bioeel csapata is, náluk a kolbász mellé paszulykörítés is került, ami mondhatni egyedi és népszerűbb volt, mint a kolbász. Nem hiányoztak a Máltai Szeretetszolgálat képviselői (Máltás kukták) sem, akik ezúttal is magukkal hozták „Piri nénit”, aki annyit ült a kolbásztöltő versenyen, hogy odaragadt és kihűlt… Merev tekintetével az idén is végigkövette, mit „követ el” csapata. Töltődik néven egy fiatal csapat tagjai is kivették részüket a munkából. Igen válogatott együttes volt, hiszen, amint elmondták, a Székelyföldtől Marosvásárhelyen és Kolozsváron át Temesvárig jutott el a fesztivál híre, és társultak így hozzájuk tagok. A sajtót ezúttal a Székely Konyha és Kert csapata képviselte, ugyanis kollégáink a Hargita Népe Lapkiadó égisze alatt ezzel a címmel jelentetnek meg egy időszakos kiadványt. Ízléses  tálalásban recepteket tartalmaz. Azt már nem árulták el, hogy ebből merítették kolbászuk receptjét, s talán nem is ez volt a lényeg, hanem az olimpiák szellemét idézve a jelenlét.

S míg a csapatok készítették a kolbászt, addig a szervezők gondoskodtak arról, hogy a kisebbek is jól érezzék magukat. Az egyik sátorban ugyanis gyerekprogramokat is biztosítottak. Volt arcfestés, mandalakészítés gyurmából, lufihajtogatás és óriásbuborék-eregetés. Ezenkívül a helyszínen más gasztronómiai kínálat is volt: babgulyást, zsíros kenyeret, hentesárut, kürtőskalácsot, lángost, mézet és méhésztermékeket lehetett fogyasztani, vásárolni. És a hely „szelleméhez” igazodva, előre jelzett szándékkal meg lehetett kóstolni a Petry Estate Winery borait, házi pálinkát úgyszintén. A gépkocsivezetőkre is gondoltak, ők üdítőket és forró teát kortyolgattak. 

A kúria előtti téren bemutatkoztak a gyulakuti Szivárvány néptáncegyüttes fiatal tagjai Magyari Csilla tanárnő vezetésével. S bár a mobiltelefonos zenei szolgáltató az elején sehogy sem találta el a megfelelő dalt, mégis sikerült ritmust szolgáltatni, és a fiatalok szép kis műsorral örvendeztették meg elsősorban a jelen levő szülőket, nagyszülőket, de a többi nézőt is. A műsorvezető-házigazda szerepét ezúttal Kakasi Mihály, a Koko Rádió tulajdonosa, műsorvezetője vállalta el, aki hangulatossá, pörgőbbé tette a rendezvényt. 

Délben munkához látott a zsűri is (Petry Endre, a Petry cégcsoport tulajdonosa, Enyedi László és Gusáth Zoltán, a Mészároscéh tagjai, Garacsi Zoltán, a Pacsirta étterem séfje és a Fehér Asztal Lovagrend képviselője, Suba Ferenc, a Petry cég termékfejlesztési igazgatója, valamint Cosmin Moldovan, a Carmangeria Moldovan tulajdonosa. Az igen szigorú és alapos kóstolgatás után a következő rangsor alakult ki. Az első helyet a Bioeel, a másodikat a Töltődik, a harmadikat pedig a Máltás kukták csapata nyerte el. A Petry és az Elit Mészárosok különdíját kapta a Kisküküllő Borlovagrend. Persze a zsűri döntését lehet kommentálni, de már nem érdemes. Reklamációt nem fogadnak el, és a kolbász is mind elfogyott. Aki pedig jobbat tud készíteni, azt várják jövőre is… 

A rendezvényre kilátogatott Vincze Loránt európai parlamenti képviselő is, aki elárulta, nemcsak a kolbász illata csalta ki őt Kelementelkére, hanem azon is gondolkodik, hogy az erdélyi gasztronómiai kínálatot valamikor Strasbourgban vagy akár Brüsszelben is bemutassa. Nem érdemtelenül, hiszen az idei fesztivál különlegessége volt, hogy a „versenyprogramon kívül” igen különleges, naranccsal, sajttal és jalapeñoval ízesített kolbászt készített és sütött Bíró László, a Petry Bistro étterem hús- és grillmestere, a Petry cég mészárosa, aki elárulta, hogy egy éve készül a mészáros- és hentesmesterek párizsi világbajnokságára, ugyanis hosszas előválogatás után került abba az elit mészároscsapatba, amely Romániát képviseli majd az igen számottevő szakmai megmérettetésen, ahol országunk most vesz részt először e rangos rendezvényen. Bíró László többek között elmondta: a versenyen hatfős csapatok egy fél szarvasmarhát, fél sertést, egy bárányt és hat csirkét kell három és fél óra alatt feldolgozzanak. A megadott időben az említett állatokból származó húst kicsontolják, és izomcsoportonként félkész termékeket helyeznek majd az asztalra, a mészárosok elkészítési módot is ajánlanak a nemzetközi zsűri tagjainak. Tizenhét éve szervezik a mészárosok és hentesmesterek világbajnokságát. A francia fővárosban március 30-31-én szervezik a versenyt, amelyre tizennyolc ország nevezte be válogatottját. A profik előtt az inasok is összemérik tudásukat. 

Bíró László jelenléte a Petry cég képviseletében azt jelenti, hogy a marosvásárhelyi mészárosok hírneve messze földre eljutott, és a válogatott tagja által kínált készítmények kiváló ízűek, tegyük hozzá, a kelementelki versenybe benevezett csapatok által összegyúrt kolbászok ízvilágukban nem sokban maradtak el a mészárosmester által készítettől… mert hát a hagyomány kötelez.