2020. szeptember 23., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A nevelés feltétele, hogy a gyermek érezze a szabad választás lehetőségét. Értékszemléletét a szülő, nevelő csak lehetőségként kínálja fel.


Kádár Annamária pszichológus előadását felhasználva korábbi összeállításunkban Thomas Gordon, a humanisztikus pszichológia úttörőjének a nevelésre vonatkozó tanácsait foglaltuk össze, a leggyakoribb nevelési hibákat soroltuk fel, s a Ranschburg Jenő által kidolgozott nevelési stílusokat ismertettük. Mai folytatásunkban a nevelési módszereket soroljuk fel. Ismeretes az autokratikus, az engedékeny és a nyertes-nyertes módszer.

Gordon módszere szerint a legfőbb elv a bizalom. Vannak ugyanis az életben olyan helyzetek, amikor nincs idő beszélgetni, mivel azonnal dönteni kell (pl. veszélyhelyzet, betegség).

A nevelés feltétele, hogy a gyermek érezze a szabad választás lehetőségét. Értékszemléletét a szülő, nevelő csak lehetőségként kínálja fel. A szülő ne akarja a gyermeken bevasalni azt, amit többnyire ő sem tett vagy tesz meg. Eleve konfliktushoz vezet, ha a szülő azt képzeli, hogy egyedül az ő értékrendje és hitvallása helyes. Fontos, hogy ne tanítani akarja az értékrendjét, hanem élje azt minél hitelesebben.

A legelfogadóbb tanár is tapasztalja, hogy néha elutasító. Amit egy bizonyos helyzetben elfogadhatónak tart, más helyzetben nem az.
Az elfogadást befolyásoló tényezők közül először is a környezetet kell megemlítenünk: az egyén hol, mikor, milyen környezetben kerül kapcsolatba a viselkedéssel, mivel van éppen elfoglalva, milyen a pillanatnyi állapota, kedve, szükségletei, gondjai. Az elfogadást befolyásolja a másik ember személye, lénye, életkora, neme, a vele kapcsolatos élmények, az egyén elfogultsága, előítéletei.

Ha a nevelés során mindig a szülő győz, ellenállást, lázadást vált ki a gyermekből, más esetben sértettséget, dühöt, ellenségeskedést, haragot arra, akiről a gyermek úgy érzi, hogy hatalma van fölötte, jelentkezhet az agresszió, a bosszú, a visszavágás (a szülőkkel vagy akár másokkal szemben), a hazudozás és a rejtőzködés (a jutalmazó-büntető nevelés következményeként), mások hibáztatása, a csalás, a testvérrivalizálás, basáskodás, erőszakoskodás, amikor egy babával vagy kisebb gyermekkel játszik, az óhaj, hogy nyerni kell, mert veszíteni szörnyű dolog, összefogás a szülők ellen, meghunyászkodás, alázat, behódolás (ami gyakran pszichológiai problémákat okoz), a konformizmus, az alkotókészség hiánya, félelem az újtól, visszahúzódás, menekülés, ábrándozás, fantáziálás, amikor a gyermek feladja a szülőkkel folytatott küzdelmet.