A romániai politikai élet bukott üstököse, Victor Ponta volt miniszterelnök fellebbezését elutasította az egyetemi címek és oklevelek elismerése felett őrködő bizottság.
A romániai politikai élet bukott üstököse, Victor Ponta volt miniszterelnök fellebbezését elutasította az egyetemi címek és oklevelek elismerése felett őrködő bizottság. A szinte teljesen egyöntetű döntés nyomán a Bukaresti Ügyvédi Kamarából is kizárják a fiatalon karriert befutó szocialista politikust.
A plágiumot kommentáló tanügyminiszter szerint nem kell meglepődni azon, hogy a korrupció termékeny talaján annyira elburjánzott a plágium. Az iskola ugyanis a memorizálásra, a tanult ismeretek gépies felmondására, reprodukálására épül. „Ijesztőnek és félelmetesnek” nevezte a statisztikai felmérések eredményét, miszerint a tanulók „több mint 70 százaléka magányosnak, védtelennek érzi magát az iskolában, ahol folyamatos stresszben él, és egyesek kedvetlenül mennek oda”. Ebben a felülről vezérelt gépies rendszerben mindenható szerepe van a tanároknak, ahelyett, hogy partnerként kezelnék a diákokat. Bár nem elhanyagolható a memória jelentősége, kevésbé fontos más képességekhez viszonyítva, amelyek az eredeti, alkotó gondolkodás alapját képezik – hangsúlyozta. Egy olyan iskolarendszerre van szükség, amely a gyermekekért van, és ahol a tanárnak nincs joga megalázni egyetlen diákot sem. Ezt az elképzelést belefoglalták a kormány által kidolgozott korrupcióellenes stratégiába – ígérte az oktatásügy vezetője.
Amire a rendes (tituláris) tanári állások betöltésére meghirdetett versenyvizsga eredményei alapján már gyűlnek is a megjegyzések. Sokan teszik fel a kérdést, hogy kivel fog a miniszter új, gyermekbarát iskolarendszert felépíteni, hiszen az adjisten is csak olyan, mint a fogadjisten. Azok ugyanis, akik megrótták a diákokat a nyolcadik osztályt záró vizsgán és az érettségin elért (összességében gyenge) eredményekért, többen közülük hasonló teljesítményre képesek csak. Országos viszonylatban a 20.196 jelentkezőből a puskázás és egyéb rendellenességek miatt kizárt 71 pedagógus kivételével 8.941-en értek el hetesen fölüli átlagot (44,43 százalék), ami feljogosítja őket arra, hogy több évre szóló álláshoz jussanak. Ideiglenes állást az a 6.971 személy választhat, akit ötösön fölüli jeggyel osztályoztak. Beszédes tény, hogy 4.213-an (20,93 százalék) nem kaptak átmenő jegyet, ebből 18-at egyessel osztályoztak. Megyei viszonylatban a jelentkezők 42 százaléka ért el hetesen felüli jegyet. Ez egy kicsivel gyengébb az országos átlagnál, ami az idén Hargita megyében volt a legmagasabb (58,06). Mivel a meghatározatlan időre szóló állások nagyobb része félreeső vidéki településeken van, néhányat az idén sem töltenek be. Miközben az egyetemek ontják a pedagógusokat, a rendszerben alig ürül már állás, amit a fogyó gyermeklétszám miatt nem kell leépíteni. Ha valaki azt hinné, hogy ezzel a minőség felé tolódik el a hangsúly, tévednie kell. Meneszteni egy „tituláris” pedagógust, akivel szinte mindenki elégedetlen, lehetetlen vagy rendkívül nehéz vállalkozás.
A túlbonyolított ellenőrzési rendszer eredményei pedig arra jók, hogy rávilágítsanak: sem a diákok, sem a pedagógusok képzése nem áll a helyzet magaslatán. Sokan vannak közöttük, akiknek korántsem a középiskolában és az egyetemen lenne a helyük ahhoz, hogy stresszmentesen, jókedvűen és a kölcsönös tisztelet jegyében vegyenek részt a képességeiknek megfelelő képzésben.
