Ha kabát, akkor gombolás?

Annak ellenére, hogy a klasszikus szabású kabát egyik fő eleme a gombolás, az utóbbi időben átveszik a helyét a cipzárak, kapcsok, széles övek. Az sem ritka, hogy egy kabáton semmi sincs, ami összetartsa, és az új trend szerint a gombolással ellátott darabokat sem illik mindig begombolni. 

Ennek ellenére nézzük meg, honnan ered a gombolás. 

Az őskori ember még nem ismerte a gombot, a barlanglakók csonttűvel fogták össze a ruhájukat, a bronzkorban pedig a spirális díszű bronztűk, a fibulák voltak divatosak (ezek a mai biztosítótű elődjei). Az ásatások tanúsága szerint a honfoglaló magyarok nem használtak fibulát, hanem félgömb alakú, füles pikkelygombokkal fogták össze ruháikat. 

Bizáncban a X–XI. században még tűvel kapcsolták össze a ruhákat, a rómaiakhoz hasonló módon, így feltehető, hogy a gombot a keleti lovas népek honosították meg Nyugaton is. 

Ha már itt tartunk, nézzük meg, mit viseltek őseink. 

A honfoglalás kori férfi- és női öltözet között nem volt nagy a különbség, a női ruha finomabb anyagból készült. 

A férfiak felálló nyakú, rövid, dísztelen kender- vagy lenvászon ingük fölé ujjas, derékban övvel átkötött, textilből vagy bőrből készült, combközépig érő kabátot, kaftánszerű dolmányt vettek magukra, melyet elöl középen vagy átfedéssel a bal oldalon gomboltak be, s melynek szabása megegyezik a későbbi huszárdolmányéval. 

Nadrágjuk bő volt, melyre félhosszú szárú, mokaszin típusú kecskebőr csizmát húztak. Fejükön nemes bőr- vagy nemezsüveget viseltek, melynek csúcsát ötvös mívű süvegcsúcs díszítette. 

A férfiak öltözékének legfőbb jellegzetessége, a harcos jelvénye és dísze a veretes fegyveröv volt. 

A nők ujjas kabátja, a kazak középen gombolódott, föléje bő, kaftánszerű köpönyeget vettek, melyet szintén gombsor tartott össze, és derékon pártaövvel összefogták. Nadrágjuk, csizmájuk, fejfedőjük a férfiakéhoz volt hasonló. Ezenkívül pendelyt viseltek, pártát, ékszer gyanánt pedig mellkorongnak nevezett hajfonatdíszt, bogyósoros fülbevalót, valamint nyak- és karpereceket. 

 

Mióta viselnek gombot az emberek?

Magyarországon a gombolt férfiruha első ábrázolása a Nagy Lajos idejében írt és illusztrált Képes krónikában található. A képen IV. Béla megkoronázza V. Istvánt, akinek zekéje elöl gombolt, mégpedig balról jobbra. Ez a gombolási gyakorlat él tovább a férfiak esetében. 

 

Miért gombolnak a nők jobbról balra?

A XIX. század második harmadáig a női ruhák elejének szabása részarányos volt, és rendszerint hátul kapcsolódott, ekkor tehát még nem beszélhetünk gombolásról. A XIX. század második felében azonban a női egyenjogúsági mozgalom kezdetével a női viselet férfias vonásokat öltött. 1836-ban egy pesti divatlap lovaglóruhás hölgyet mutatott be, mellette pedig gavallérját. Ruhájuk majdnem egyforma szabású volt, s balról jobbra gombolódott. Az ’50-es években aztán az elöl gombolt ruha kezdett általánossá válni, s a divatrajzolók a szimmetria kedvéért a női ruhát, ellentétben a férfiruha gombolásával, jobbról balra kezdték rajzolni. 

Casoni Szálasi Ibolya divattervező