Gyógyítók művészi világa

A fehér köpeny mögött

Szemet gyönyörködtető természetfotók, izgalmas akril- és olajfestmények, a lélek csendjét visszhangzó ikonok, agyagból és gyökérből született világok, gyurma ékszerek – erdélyi gyógyítók művészetének villanásai. Egy különleges univerzum, amelynek megannyi hangulatába Dincolo de halatul alb – A fehér köpeny mögött című digitális kiállítás szombat délutáni megnyitóján nyerhettek betekintést az érdeklődők.

A Studium Prospero Alapítvány szervezte Kultúra hete programsorozat nyitórendezvényén, a marosvásárhelyi Bolyai téri Studium Hub látványkávézóban 17 egészségügyi dolgozó – Ábrám Zoltán közegészségtanász, Adriana Neghirlă gyermekgyógyász, Barabás Dénes családorvos, Echim Tudor gyógyszerész, Fodor István fül-orr-gégész, Gábos Szilárd patológus, Jung János patológus, Kántor Tibor sebész, Kovács Zsolt orvosi genetikus, Leiher Leonóra fogorvos, Mezei Tibor patológus, Munzlinger Attila családorvos, Munzlinger Noémi rezidens orvos, Sin Anca orvos-biológus, Şoldan Ana-Voichiţa orvosi asszisztens, pszichológus, Székely János ortopéd traumatológus és Vass Tünde gyógyszerész – alkotásait vetítették ki egyszerre több képernyőn. 

A szépszámú egybegyűltet a hagyományteremtő szándékkal létrehozott tárlat kurátorai – Vass Tünde és Radu Nicoleta gyógyszerészek – köszöntötték. Mindkét kurátor kiemelte, mekkora meglepetést jelentett számukra, hogy az alig két hét alatt szervezett kiállításra ennyi kolléga jelentkezett munkáival, mi több, egyesekről közülük nem is tudták, hogy művészi tevékenységet is folytatnak. Vass Tünde elárulta, hogy régi álma válik valóra azzal, hogy az orvos, gyógyszerész, fogorvos, asszisztens munkatársak a betegek előtt ismeretlen, szakmán kívüli oldalukról mutatkozhatnak be közösen a nyilvánosság előtt. 

– Ebben a magányos, covidos világban a kiállítás üzenete az, hogy mi együtt lehetünk, örülhetünk a szépnek, és bármennyire nehéz legyen ez az időszak, szép is, mert mi, a barátaink, kollégáink, betegeink szépnek látjuk – tette hozzá a gyógyszerésznő. Vass Tünde és Radu Nicoleta köszönetet mondott a helyszínt biztosító Studium Prospero Alapítványnak, majd Nagy Miklós Kund művészeti írónak adták át a szót.

A felújított hagyomány

A kiállításszervezők hagyományteremtő szándéka kapcsán Nagy Miklós Kund arra hívta fel a figyelmet, hogy tulajdonképpen egy hagyomány felújításáról van szó, hiszen évtizedekkel ezelőtt az egészségügyi alkalmazottaknak rendszeresen voltak kiállításai Marosvásárhelyen, és a csoport teljesítménye a hivatásos művészekével vetekedett. A méltató bevallotta, nem gondolta volna, hogy a mostani, rövid idő alatt megszervezett tárlatra öt-hatnál többen jelentkeznek, annál is inkább, mivel az egykori hagyomány feledésbe merült, így számára is kellemes meglepetés volt a nagyfokú érdeklődés. Az ország számos vidékéről – Marosvásárhely mellett Jeddről, Marosvécsről, Nagydisznódról, Brassóból, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Gyergyószárhegyről és Szatmárnémetiből – küldtek be összesen 140 munkát az orvosok, gyógyszerészek, fogorvosok, asszisztensek, akiknek fehér köpenye alatt a világ rezdüléseire érzékeny művészi lélek rejtőzik.

A továbbiakban Nagy Miklós Kund egységében és alkotónként is értékelte a rendhagyó kiállítást.

– A válogatott anyag súlyát, rangját, vonzerejét elsősorban a fotók adják meg. A munkák több mint fele a természetjárást, utazást, a kikapcsolódás és értékmegőrző szenvedély fotóművészeti kivetülését tükrözi. A nyolc kiállító között nemzetközileg is jelzett nevek tanúsítják, milyen emelkedett a színvonal. Fodor István varázsos légi felvételeit, Munzlinger Attila mágikus éjszakai égboltjait már sokan megcsodálták az interneten, Munzlinger Noémi fotós víziói, Ábrám Zoltán örményországi egzotikumai, Gábos Szilárd hegyi tájai, Kántor Tibor és Székely János mesés vadvilága, Mezei Tibor felnagyított mikrouniverzuma mind megérdemlik a figyelmet. (...) Az orvosok egyik nélkülözhetetlen erénye a jó emberismeret. Barabás Dénes agyagból mintázott kisszobrai jellemábrázolásban jeleskednek, Echim Tudor akrillal, ceruzával, tussal teremti meg a maga változatos képi világát. Adriana Neghirlă festményein lebegő reális tárgyak emelik meg a valóságot. Jung János gyökérfaragványai „talált tárgyból” válnak jelképes emberi, állati alakká. Kovács Zsolt véletlenszerűnek tűnő, játékosan vidám, vonalas, színfoltos grafikái stresszoldónak is beválnak. Leiher Leonóra számára a festészet, az olajban, pasztellben hagyományosan megörökített tájak, csendéletek feledtetik a napi feladatok súlyát. Anca Sin természetbeli emlékeit álmodja újra emberek nélküli, mégis életet sejtető festményein. Şoldan Ana-Voichiţa az ikonfestészetben talál megnyugvást, annak kötött szabályai szerint is ihletetten fest fára, üvegre. Vass Tünde a díszítőművészetben rejlő szépségeket mutatja fel, bátran szárnyaló fantáziával tanúsítva, mennyi lehetőséget kínál a süthető gyurma az ékszerkészítésben.

Beszéde végén a méltató felüdülést és művészi elégtételt kívánt a szépteremtő gyógyítóknak.

A fehér köpeny mögött című tárlat a kultúra hete minden napján megtekinthető a Bolyai téri látványkávézóban, munkanapokon 9 és 19 óra között, január 22-én, szombaton 9 órától 13 óráig.