A gyilkosságok 19 százaléka családi erőszak miatt történt

Romániában az elmúlt évben történt 371 gyilkosság közül 72 családi erőszak következménye volt, ugyanakkor hetente megerőszakol egy nőt a férje, élettársa – derül ki a tanulmányból, amit július 24-én tett közzé honlapján a nők elleni erőszak megfékezéséért harcoló civil szervezeteket tömörítő VIF hálózat. 

A hatóságoktól származó adatok szerint 2016-ban az országban a gyilkosságok 19 százaléka, azaz a 371 esetből 72 családon belüli erőszak következménye volt. 2015-ben 99, 2014-ben 82 nővel végzett a párja. A statisztikák szerint Romániában hetente megerőszakol egy nőt a férje, élettársa, ugyanakkor négynaponta megtörténik, hogy kiskorút megerőszakol valamely családtagja. 

Sajnálatos, hogy a családi erőszakkal kapcsolatos rendőrségi feljelentések közel felét utólag visszavonja az áldozat. 

Mihaela Săsărman, az áldozatok védelméért tevékenykedő Transcena Egyesület elnöke szerint a becslések alapján évente több száz-ezer nő válik a családi erőszak áldozatává, közülük viszont csupán néhány tízezer jelenti, hogy bántalmazták. Csupán néhány ezerre tehető azok száma, akik eljutnak addig, hogy távoltartási végzést kérnek, és pár százan kerülnek ügyükkel a bíróságra. Tavaly és az idei év első három hónapjában márciusig országszerte csupán 149 személyt ítéltek el családi erőszak miatt. Bár a 2016-os év elején életbe lépett a rendelkezés, hogy a bíróságok kötelesek a kérés bejegyzésétől számított 72 órán belül döntést hozni a távoltartási végzés kibocsátásáról, az év folyamán a kérelmek elbírálásának átlagideje meghaladta a tíz napot, például Arad megyében átlagban 19 napba telik, amíg megszületik a döntés. A tanulmány arra is rávilágít, hogy attól a pillanattól, amikor megtörtént a bántalmazás, addig az időpontig, amíg a bíróság kibocsátja a távoltartási végzést, azaz esetenként 10-14 napra nincsen semmiféle olyan hatósági rendelkezés, ami az áldozat és gyerekeinek a védelmét szolgálná. Az esetek nagy részében az áldozat ez idő alatt arra kényszerül, hogy a bántalmazóval egy lakásban lakjon.

2012 és 2016 között az ország bíróságain több mint 15 ezer távoltartási végzésre nyújtottak be kérelmet, ennek mintegy egyharmadát, azaz több mint ötezret tavaly jegyeztek. A legtöbb végzést Iasi, Bákó és Vaslui megyékben igényelték, a legkevesebbet pedig Krassó-Szörény és Hargita megyében. A bírák az esetek kevesebb mint felében hoztak az áldozatra nézve kedvező döntést, a tizenötezer kérvény nyomán alig több mint hatezer távoltartási végzést bocsátottak ki. A távoltartást igénylő személyek nyolcvannyolc százaléka volt nő, hét százaléka férfi, három százalékban a gyermekeik által bántalmazott szülők kértek védelmet. 

A tanulmányból ugyanakkor kiderül, hogy országos jelenség, hogy kevés a menedékhely, ahol a bántalmazott nőket ideiglenesen elszállásolhatnák, nyolc megyében egyáltalán nincs ilyen, ahol viszont van, ott is csekély a helyek száma. Nemrég a családi erőszak áldozatait felkaroló marosvásárhelyi Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet szakemberei is arra panaszkodtak, hogy a menedékhelyen, ahová sürgősségi úton befogadják a bántalmazott személyeket, pótágyakat kell elhelyezzenek, hogy senkit se kelljen elutasítaniuk, és legalább kétszeresére kellene bővíteni a meglévő helyek számát, olyan sok nő kér tőlük segítséget.