A gyermekek sajátos jogvédelmének típusai
A 2004. évi 272-es törvény előírásai értelmében az a gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen szülői gondozás nélkül maradt, illetve aki érdekei megóvásának céljából nem hagyható szülői gondozás alatt, sajátos védelemben részesül a teljes cselekvőképesség elnyerésének pillanatáig.
A 2004. évi 272-es törvény előírásai értelmében az a gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen szülői gondozás nélkül maradt, illetve aki érdekei megóvásának céljából nem hagyható szülői gondozás alatt, sajátos védelemben részesül a teljes cselekvőképesség elnyerésének pillanatáig.
Kivételes esetben, saját kérésre, részesülhet a teljes cselekvőképesség elnyerése után is sajátos jogvédelemben, amennyiben folytatja tanulmányait, a tanulmányok teljes folyamata alatt, de legfeljebb 26 éves életkoráig.
Ugyanakkor az a fiatal, aki teljes cselekvőképességgel rendelkezik, sajátos gondozásban részesült, nem folytat tanulmányokat, de nem sikerült a saját családjába visszailleszkednie, kérésre legfeljebb 2 évig eltartó sajátos gondozási hosszabbításban részesülhet a társadalomba való beilleszkedésének elősegítése érdekében.
A sajátos jogvédelmi intézkedések alkalmazása a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság által összeállított egyéni védelmi terv alapján történik.
A 14 évet betöltött gyermek esetében a sajátos védelmi intézkedés meghozatalakor a gyermek beleegyezése is kötelező. Amennyiben az illető gyermek nem adja beleegyezését, az intézkedésről csakis az illetékes bíróság dönthet, amely csak megalapozott esetekben léphet túl a gyermek akaratán.
A törvény szerint sajátos jogvédelmi intézkedések a következők:
1. az elhelyezés;
2. a sürgősségi elhelyezés;
3. a szakfelügyelet.
Sajátos jogvédelmi intézkedésekben az a gyermek részesülhet, aki a következő esetek egyikébe sorolható:
– akinek a szülei ismeretlenek, elhunytak, a szülői jogok gyakorlását elveszítették vagy másodlagos büntetésként azoktól őket megfosztották, bírósági tilalom alatt vannak, bíróságilag eltűntnek vagy elhunytnak nyilvánították és a gyámság felállítása nem lehetséges;
– aki nem bízható a szülők gondozására, a szülőket nem terhelő okokból,
– visszaélések áldozata vagy elhanyagolt gyermek,
– a megtalált illetve az anya által kórházakban hagyott gyermekek,
– aki bűncselekményt követett el, de a törvény szerint nem felel bűnügyileg.
A következőkben röviden mindhárom jogintézményt bemutatjuk.
Az elhelyezés
A fentebb felsorolt esetek egyikében lévő gyermeket ideiglenesen egy személynél vagy családnál, egy nevelőszülőnél, vagy egy elhelyező, illetve sürgősségi elhelyező központba lehet helyezni.
Az elhelyezés esetében a következő alapelveket kell figyelembe venni:
– a gyermek családban vagy helyettes családban való elhelyezésének elsőbbsége;
– a testvérek együtt tartása;
– a szülők látogatási jogának és a személyes kapcsolatok fenntartási jogának megvalósítása.
Az elhelyezést a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vagy az illetékes bíróság rendelheti el.
A sürgősségi elhelyezés
A sürgősségi elhelyezés egy olyan ideiglenes intézkedés, amely a visszaéléseket megélt vagy elhanyagolt, illetve a megtalált vagy az anya által kórházban hagyott gyermek esetében hozható.
Az ilyen típusú elhelyezésnek az a sajátossága, hogy ez alatt a szülői jogok teljes mértékben fel vannak függesztve, mindaddig, amíg az illetékes bíróság a sürgősségi elhelyezés megtartása vagy átváltoztatása, illetve a szülői jogok gyakorlásáról dönt.
A szakfelügyelet
Ez az intézkedés olyan gyermekek esetében hozható, akik bűncselekményt követtek el, de a törvény szerint nem felelnek bűnügyileg.
A szakfelügyeletet a szülők megegyezése esetében a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság rendeli el. Amennyiben ilyen jellegű megegyezés nem születik, a szakfelügyeletet az illetékes bíróság rendelheti el.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
