2024. november 26., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ tárlata a Bernády Házban

Szinte egyévnyi üresjáratot és az online eseménysorozatok személytelenségét követően végre ismét „élő” tárlatnyitókra került sor csütörtökön délután a Bernády Házban – az emeleti galériában a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub mutatta be téli tárlatát, míg a földszinten a gyergyószárhegyi alkotótáborokban született munkákat láthatta, láthatja a közönség. A tárlat a kortárs művészet jegyében 22 vizuális művész munkáit viszi az érdeklődők elé. Mi ez utóbbin vettünk részt a vírushelyzet megengedte körülményekhez képest szépszámú publikummal egyetemben. 

Az érdekes, és a képzőművészet számos ágát felvonultató alkotások közrefogta térben a vendéglátó galéria, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány részéről Nagy Miklós Kund üdvözölte a megjelenteket, a táborok szervezőit és az azokon részt vevő, a tárlatnyitón is jelen lévő marosvásárhelyi képzőművészeket. Mint mondta, csak véletlen, hogy a magyar kultúra napjának előestéjén nyitják ezt a kiállítást, de az nem véletlen, hogy a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, illetve az általa szervezett gyergyószárhegyi művésztelep tárlata a Bernády Házban vendégeskedik: ennek már nagy hagyománya van, mindig az év elején mutatják be Marosvásárhelyen a legutóbbi táborban született alkotásokat. – Most olyan kiállítást hoztak el, amelyet a központ két tavalyi táborának az anyagából állítottak össze. Egy nagyon érdekes válogatást láthatunk látványként is, és aszerint is, hogy milyen művészek alkották a művésztelep akkori vendégseregét. Annak is örülök, hogy többen közülük marosvásárhelyiek, egyesek pedig jelen is vannak. Köszöntöm szeretettel a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetőjét, Kolcsár Bélát és művészeti vezetőjét, a kiváló képzőművészt, Ferencz Zoltánt – mondta elöljáró beszédként Nagy Miklós Kund.

Fotó: Nagy Tibor


– Nagy öröm számomra, hogy a tavalyi alkotótáborok vendégei közül ilyen szép számban eljöttek a tárlatnyitóra. Azért is öröm számomra, hogy a tavaly ez a két alkotótábor létrejöhetett, mert egy teljesen felfordult világban, felforgatott körülmények között kellett megtaláljuk a módját, hogy ez a két alkotótábor létrejöhessen. Ezen okok miatt nagyon nehéz volt az anyagi hátteret is megteremteni, de nagyon akartuk a táborok létrejöttét, és örvendek, hogy partnereket találtunk azokban a képzőművészekben, akik nem riadtak vissza, illetve volt hitük abban, hogy a járvány ellenére is érdemes eljönni a táborba, amelyet biztonságos körülmények között tudtunk megszervezni. Senkinek semmi baja nem lett. E két tábor anyaga számunkra nagyon kedves, ismét olyan munkák jöttek létre, amelyekre méltán lehetünk büszkék – tette hozzá Kolcsár Béla.

Ferencz Zoltán elárulta, a tavaly meghívott képzőművészekből hat marosvásárhelyi: a tárlatnyitóról hiányzott Pál Péter, Szabó Annamária és Oláh Réka, jelen volt viszont Csóka Szilárd, Herman Levente és Makkai István. – A gyergyószárhegyi alkotótábor kötött a MAMŰ-vel (Marosvásárhelyi Műhely) egy megállapodást, miszerint a MAMŰ a budapesti galériája működtetése mellett kizárólag a tagjai számára (több mint kétszáz tagot számlál a szervezet) művésztelepet szervez, ehhez pedig Szárhegyet választották helyszínül. Ez három éve történt. Ők is nagyon szeretik a tábort, már két évvel az adott művésztelep kezdete előtt jelentkeznek rá – Banner Zoltán például a gödöllői közösséghez hasonlította Szárhegyet. A Bernády Háznak is köszönhetően az elmúlt hat évben nagyon jó viszony alakult ki Marosvásárhely és Szárhegy között, sok barátunk van, akikkel együtt dolgozunk, és akik otthon érzik magukat Szárhegyen. Ha már megemlítődött, Gödöllőre is készülünk egy nagyon nagy szabású tárlattal, ahol azt a nagybányai szellemiséget szeretnénk bemutatni, ami Szárhegyen megvalósult: a célunk az, hogy a gödöllői királyi kastélyban a főszezonban szerepeljen a szárhegyi anyag. A katalógus elkészült, az anyag becsomagolva útra kész, már csak a szebb jövőt várjuk.

Ami a szárhegyi alkotótáborokban való részvételt illeti, a tavaly a MAMŰ magyarországi tagjai a járványhelyzet miatt nem tudtak eljönni. De Romániában is nagyon sok MAMŰ-s tag él, őket hívtam meg. Az a két magyarországi tag, aki részt vett, családi okokból jött haza, és a karanténhelyzet miatt itt ragadt. Az őszi művésztelepre nyolcvan százalékban magyarországiakat hívtam meg az idősebb korosztályból, de ők a járvány miatt nem tudtak eljönni. Emiatt a tavaszról elmaradt fiatalok táborának meghívottjait hívtam, ezúttal az őszi táborba, így egy fiatal generáció jött ősszel. A meghívandó képzőművészek listáját úgy állítom össze, hogy a tábor hangulata jó legyen, az embereket válogatom. Nyilván nagyon fontos, hogy diplomás és jó képzőművész legyen az illető, amatőröket soha nem hívtunk Szárhegyre, és ennek a hagyományát meg is szeretnénk tartani. Diplomás és jó képzőművészeket hívunk, akik benne vannak a körforgásban, számontartja őket a szakma, és jól érzik magukat egymás társaságában. Úgy gondolom, hogy a munkák is tükrözik azt a színvonalat, amit ma Szárhegy képvisel, ezt az anyagot a világban bárhol ki merném állítani – mondta az alkotótábor művészeti vezetője, majd a Maros Művészegyüttes utánpótlás zenekarának játékával ért véget a tárlatnyitó, amelyet – reméljük – számos további, fizikai közelségben megszervezett, hasonló rendezvény követ, míg az élet lassan visszatér a megszokott kerékvágásba. 

Pető Hunor: A 18. csapás

Gagyi Botond: Lufisbácsi



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató