Gyepterületek gondozása

A gyepterületek állami támogatásának feltételeiről, a legelők és a kaszálók közötti eltérés értelmezéséről Bordi Kacsó Zsoltot, a Mezőgazdasági és Intervenciós Ügynökség Maros megyei kirendeltségének helyettes igazgatóját kérdeztük. 

A legelők és a kaszálók rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan olvasói megjegyzés nyomán kerestük meg a szakembert. A visszajelzés szerint az elmúlt években megtörtént, hogy egyesek azért estek el az APIA-támogatástól, mert a legelőként bejelentett területet állítólag lekaszálták. 

– Milyen gond származik abból, ha valaki a támogatott legelőt lekaszálja?

– A 2017-es évig nem volt ilyen jellegű gond, nem tudok hasonló esetről. Több mint valószínű, hogy nem volt kitisztítva a gyepterület, és azért nem kapott rá támogatást. A területnek nem csak egy részét kell karbantartani, hanem a teljes gyepterület tiszta kell legyen, amire támogatást igényelnek. Külön kódok vannak a legelőre és a kaszálóra. Ezek eddig is megvoltak. Ha a terület karban volt tartva, biztosan megkapták a támogatást.

– Milyen típusú támogatásoknál voltak külön feltételek a legelőre, illetve a kaszálóra?

 – Az agrárkörnyezeti (Agromediu) támogatásnál voltak csak külön feltételek a legelőnél és a kaszálónál, ezek a kaszálás kezdetét (július 1. vagy augusztus 1.) érintették, a 3-as agrárkörnyezeti (Agromedius) támogatásnál pedig a kaszálás módját is. Ez is csak a 2015-ös évtől van érvényben.

– Mikor eshetnek el a gazdák a támogatástól?

– A 2017-es évtől kezdődően a gazdák kell tudják, hogy ha kaszálóra kérnek támogatást, az ellenőrök pedig a terepen legelőnek nyilvánítják a területet, a gazda nem kap rá támogatást.

– Ha legelőre kérnek támogatást, milyen feltételeknek kell eleget tenni?

– Annak, aki legelőre kér támogatást, két lehetősége van: vagy lefedi min. 0,3 UVM (fülszámozott állattal/1 ha), vagy ha nincs elegendő állata (nincs meg a 0,3 UVM), legalább egyszer le kell kaszálnia. Tehát az idéntől legelőt csak az kérhet, akinek van egy bizonyos számú állata. Ezt azért vezették be, mert sok esetben a „gaz-dáknak” nincs állatuk, a kérésben legelőt jelentenek be, de más legelteti az adott területet.

 

Legelőhöz állat kell

– Egy darab egyhektáros legelőt hány állattal kellene lefedjenek ahhoz, hogy támogatásban részesüljenek? 

– Ahhoz, hogy legelőt jelentsen be egy gazda, egy hektár legelőre a gazdaságában kell szerepeljen legkevesebb két juh vagy két kecske (egy juh vagy kecske = 0,15 UVM), tehát 2X0,15 = 0,30 UVM. Ez jelenti azt, hogy a legelő le van fedve a minimális állatlétszámmal.

– Egyetlen tehén mekkora legelőterületet fed le?

– Egy tehén (1 UVM) lefed egy három hektár nagyságú legelőterületet. Amennyiben a számítások után nem jön ki a minimális egyedszám, a 0,30 UVM, ahhoz, hogy hivatalosan karbantartottnak lehessen nyilvánítani a területet, a kérések letevésekor be kell jelenteni, hogy legeltetni és kaszálni is fogják az illető területet, ezáltal garantálva a terület gondozottságát.

– Mi a helyzet például akkor, ha van ugyan egy hektár legelője a gazdának, de csak egyetlen juhot tart?

– Ha van egy darab egyhektáros legelő és minimum két juh (természetesen csakis fülszámozva, ellenkező esetben hivatalosan nem létezik az állat), akkor a legelőterület le van fedve a minimális állatlétszámmal. Ha viszont csak egy juh van (1 juh = 0,15 UVM), akkor nincs meg a minimális egyed, a 0,30 UVM/ha, és ahhoz, hogy a terület gondozott legyen, legalább egyszer le kell kaszálni.

– Ha történetesen egyáltalán nincs állat, csak gyepterület, mi a teendő?

– Ha egyáltalán nincs állat, akkor a tulajdonos nem jelentheti be legelőnek, csakis kaszálónak. Tudni kell, hogy a támogatások nem szociális segélyek, sajnos Romániában sokan így fogják fel, a támogatás azonban annak „jár”, aki mezőgazdaságból él és nagy erőfeszítések árán termel is.

– Mit tegyen az, aki városon él, nem gazdálkodik, de vidéken van gyepterülete?

– Azok a személyek, akik nem gazdálkodnak (nem tudnak vagy nem akarnak), bérbe adhatják a tulajdonukban levő területeiket azoknak, akik gazdálkodnak.