Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A Föld napja előtt, április 20-án szervezte meg Marosvásárhelyen, az IncubCenterben első konferenciáját a MIÉRT Green Team. A Magyar Ifjúsági Értekezleten belül a Green Team azzal a céllal jött létre, hogy még több fiatalt tudjon megszólítani, elérni, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a korosztály érdeklődik leginkább a környezettudatosság és fenntarthatóság iránt.
Nagyban függ a jövő attól, hogy milyen környezetben tudunk majd élni, emelte ki lapunk kérdésére ifj. Szepessy László, a MIÉRT Green Team-koordinátora, aki arról is beszélt, hogy a konferencián az energetika, az építkezés, a fast fashion (olcsó, divatos ruházat) és a mezőgazdaság szempontjából közelítették meg a környezettudatosságot, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a fenntarthatóság az élet minden területére kiterjedhet.
Az április 20-i konferencia volt az első nagy eseménye a Green Teamnek, de ezzel korántsem áll meg a munka, sőt igazából csak most kezdődik. Mintegy 100 fiatal vett részt, ez is mutatja, hogy ez a korosztály érdekelt abban, hogy környezettudatosan éljen, óvja a Földet, hangsúlyozta ifj. Szepessy László, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnék mozgósítani a fiatalokat Erdély-szerte. Tervben van szemétgyűjtés és faültetés szervezése is, emellett pedig további beszélgetéseket, vitákat is fognak szervezni.
A fiatalok érzik, hogy valamit tenni kell, ezzel is magyarázható, hogy érdekli őket a fenntarthatóság, az, hogy egy élhetőbb környezetet alakítsanak ki, mutatott rá Szilágyi Dóra, a MIÉRT elnöke, EP-képviselőjelölt. A környezettudatossággal több szervezet is foglalkozik, több irányból történik ez a nevelő folyamat, amire nagy szükség is van, hiszen még mindig gyermekcipőben jár ezen a téren az oktatás.
– Ezért is döntöttem úgy, amikor MIÉRT-elnök lettem, hogy új témákat, területeket is be fogok hozni a szervezetbe, a Green Teamnek pedig különösen örvendek, hiszen azt látom, hogy röviddel a megalakulás után nagyon komolyan veszik a feladatot a koordinátorok, minőségi eseményeket szerveznek, mondta Szilágyi Dóra, akinek szintén szívügye a környezettudatosság, ez szerepel az EP-választásokra kidolgozott programjában is.
Továbbá a MIÉRT elnöke arról is beszélt a Népújságnak, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy minél több fiatal találkozzon a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekkel, valamint minél több gyakorlati megvalósításban vegyenek részt. Ebben fontos szerepe van az iskolának – ahogy a Green Team koordinátora is fogalmazott – és hogy ténylegesen, a gyakorlatban is tegyenek a fiatalok a környezetükért.
A Green Team konferenciáján előadást tartott Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter, szakpolitikus, aki a RetuRO programról beszélt. Évente 7 milliárd palack kerül forgalomba Romániában, ennek eddig mindössze csak az 50%-a került be a gyűjtőpontokra, ami azt is jelenti, hogy mintegy 3 milliárd palackot nem hasznosítanak újra. Ezt a jelenséget csökkenti a RetuRO, amelynek az a célja, hogy az év végéig elérje a 65%-os visszaváltási arányt. Azonban a helyzet jelenleg korántsem nevezhető fényesnek. Annak az 1 milliárd visszaváltható palacknak, amelyet tavaly év végétől gyártottak le, mindössze a 12%-a került be a rendszerbe, ami nagyon kevés. A szakpolitikus szerint ez annak is az eredménye, hogy vidéken alig vagy egyáltalán nem működik a RetuRO. Ezen probléma megoldása érdekében a vidéki kisüzletek között társulásokat hoznának létre, ahol a fogyasztók közvetlenül levásárolhatják a visszaváltott palackokért járó pénzt. Ezzel is motiválni akarjuk mind az üzletek tulajdonosait, mind pedig a vásárlókat, hogy használják a rendszert, ezzel is óva a környezetet. A volt környezetvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy ha a RetuRO nem éri el a kitűzött célt, vagyis a 65%-os visszaváltási arányt, akkor több százmilliós büntetést kell majd fizetnie, ami a termelőket fogja terhelni. Az viszont könnyen megtörténhet, hogy az említett arányt csökkenteni fogják, mert kimondottan kevés esély van arra, hogy azt az év végéig el lehessen érni. Tánczos Barna szerint az 50% elérése megvalósítható lehet az idénre.
A MIÉRT Green Team első konferenciáján terítékre került az Európai Unió környezetvédelmi stratégiája is. Ezzel kapcsolatban Vincze Loránt EP-képviselő beszélt arról, hogy az EU az élen jár a zöldátállás terén, azonban vannak olyan kérdések is, amelyekben a döntéshozók elrugaszkodtak a valóságtól. A politikus szerint az egyik ilyen az épülethatékonysági rendszer, amely 2035-től megtiltaná az egyéni hőközpontok használatát, valamint a földgázzal való fűtést. Látni kell azt, hogy Székelyföldön vannak olyan települések, ahol hosszú évekig tartó harcok árán most sikerült bevezetni a földgázt, erre az Európai Unió arra szólítja fel az embereket, hogy egypár éven belül mondjanak le ennek a használatáról. A másik kérdés az épülethatékonyság kapcsán, hogy ha ténylegesen megtiltják a földgázzal működő hőközpontok használatát, akkor mire fognak váltani az emberek? Az EP-képviselő szerint jelenleg nem feltétlenül járható az az út, hogy mindenki váltson elektromos hőközpontokra, már csak az anyagi befektetés miatt sem. Egy másik opció lenne a kazánházak újraindítása, már azokon a településeken, ahol ezek egyáltalán még léteznek, de ezek újra üzembe állítása nagy anyagi befektetést igényel.
Hiába kergetünk „zöld álmokat”, ha egyszer nem lehet betartani a határidőket sem Romániában, sem Nyugat-Európában, vélekedett Vincze Loránt, hozzátéve, hogy egyes nyugati országokban jelenleg arról folyik a vita, hogy mi legyen az atomerőművekkel, amelyek tiszta energiát termelnek, miközben más, fejlett országokban kénytelenek visszakapcsolni a szénerőműveket is azért, hogy ne legyenek kimaradások az energiaellátásban.
Tény, hogy a fiatalokat érdekli a környezettudatosság, a zöldátállás. Amennyiben több százmillióan környezettudatosan élnek, akkor érezhető lesz ennek hatása, ugyanakkor nem várható el az, hogy visszatérjünk a barlangokba, mondta Vincze Loránt. A politikus külön kiemelte a fast fashion károsító hatását is, elmondása szerint egy farmernadrág előállításához több száz liter vízre van szükség, ha pedig valaki számos ilyen nadrágot tárol a ruhásszekrényében, akkor már azzal károsítja a környezetet, különösen abban az esetben, ha ezek távoli országokból származnak. Látni kell, hogy az online kereskedelem is szennyező, hiszen a harmadik világbeli országokban a gyárakban nem veszik olyan szigorúan a környezetvédelmi követelményeket, mint az EU-ban, illetve az ott gyártott termékeket el kell szállítani, ami szinten egy hatalmas szennyezési forrás.
Ezzel együtt is valamit tenni kell, mert mára a „klímaszorongás” egyre több fiatalt érint, ennek következtében pedig sokan nem vállalnak családot, sőt nem egy esetben előkerült az öngyilkosság kérdése is, tehát a klímaszorongás napjainkra egy depresszív betegséget eredményezett, mutatott rá az aggasztó tényre Székely-Farkas Tímea környezetgazdász, fenntarthatósági szakértő, hulladékgazdálkodási specialista. Annak érdekében, hogy a helyzet ne legyen a mostaninál is még súlyosabb, elengedhetetlen a nevelés, az, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos témákkal már gyermekkorban találkozzon mindenki. Ezzel lehet megakadályozni, hogy még több hulladék kerüljön a természetbe, ami még tovább roncsolja az ökoszisztémát, ezáltal felerősítve a globális felmelegedés hatásait, ami még tovább fokozza az imént említett depressziót.
Nem titok az sem, hogy a műanyag a legveszélyesebb, ez pedig már mindenhol megtalálható. Az Antarktisz jegében, de már a csecsemők vérében is kimutatták a mikroműanyag-részecskéket, számolt be az ijesztő tényről Székely-Farkas Tímea. Tehát elsősorban a műanyag mennyiségét kell csökkenteni, erre pedig van egy nagyon jó példa, amit egy indiai mérnök dolgozott ki. Kifejlesztett egy speciális anyagból készült egyszer használatos tányért és evőeszközt, ez, ameddig elfogyasztjuk róla/vele az ételt, megpuhul, és mivel ehető anyagból készült, ott kínálkozik a lehetőség, hogy azt is elfogyasszuk, így például repülőutak alkalmával úgy tudnak az utasok leszállni a gépről, hogy semmilyen hulladékot nem termeltek, mondta a fenntarthatósági szakértő.
Az eseménynek helyt adó IncubCenter építtetője, a Multinvest cégcsoport vezetője, Gogolák Zsolt a fenntartható építkezésről tartott előadást a konferencián. Elmondta, hogy környezetvédelmi szempontból nehéz rendet tartani az építőiparban. Ezért van szükség a büntetésekre, ha a vállalkozók 20%-át megbírságolják, akkor a többi 80% „be fog állni a sorba”, mondta Gogolák Zsolt, hozzátéve, hogy a környezettudatos építkezés igénye a megrendelők szintjén kellene megjelenjen, ezért is szükség lenne a tudatosításra. Tapasztalatai alapján Romániában még nem honosodott meg a környezetvédelmet szem előtt tartó építkezés, viszont még ebben az évtizedben nagy változásra lehet számítani. A megrendelőknek anyagi érdeke is fog fűződni ahhoz, hogy környezettudatosan építkezzenek, hiszen így minden anyag visszahasznosítható, ami azt is jelenti, hogy csökkenteni lehet a költségeket, mutatott rá a Multinvest cégcsoport vezetője.
Összefoglalva: a MIÉRT Green Team első konferenciáján számos közérdekű témát dolgozott fel a legkülönfélébb megvilágításban. A résztvevőszám pedig jó visszaigazolás arra, hogy a fiatalokat valóban érdekli a fenntarthatóság, ez pedig elvezethet egy olyan Földhöz, amit az utódaink is élhetőnek fognak mondani.