Görögország vette át az uniós elnökséget

• 2014-01-03 15:08:39

Jelentős változások veszik kezdetüket 2014 első felében az Európai Unióban. Január 1-jén Görögország vette át a szakminiszterek tanácsának soros elnökségét, Lettország bevezeti az eurót, Románia és Bulgária polgárai pedig elvileg korlátozás nélkül vállalhatnak majd munkát az unió összes tagállamában.

Jelentős változások veszik kezdetüket 2014 első felében az Európai Unióban. Január 1-jén Görögország vette át a szakminiszterek tanácsának soros elnökségét, Lettország bevezeti az eurót, Románia és Bulgária polgárai pedig elvileg korlátozás nélkül vállalhatnak majd munkát az unió összes tagállamában.

Az évek óta saját elszabadult államadósságával és költségvetési hiányával, ezek miatt pedig megszorításokkal és recesszióval küzdő Görögország idén várhatóan elsődleges költségvetési többletet tud majd felmutatni, 2014 első felében pedig görög miniszterek elnökölnek majd a szakminiszterek tanácsának ülésein. Athén feladata lesz a tanács jogalkotói feladatainak megszervezése, ütemezése, valamint ezen belül az egyeztetés az Európai Parlamenttel, amelynek hozzájárulása nélkül az úgynevezett rendes jogalkotási eljárásban nem születhet uniós jogszabály.

Görögország Dimitrisz Kurkulasz külügyminiszter-helyettes közlése szerint „nagyon költséghatékony” elnökségre készül, mindössze 50 millió eurót szán a feladatra. A görög elnökség a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére, valamint a migrációs politikára és a határőrizet kérdéskörére összpontosít majd.

Uniós szempontból 2014 első felének legmeghatározóbb eseménye az Európai Parlament (EP) új tagjainak megválasztása lesz május 22. és 25. között. A választást követően az EP-képviselők száma a jelenlegi 766-ról 751-re csökken majd. A Lisszaboni Szerződés ugyanis ennyire korlátozza a képviselők létszámát. Emiatt Magyarország is kénytelen volt lemondani egy EP-mandátumról; nyáron 22 helyett már csak 21 magyar EP-képviselő lesz a strasbourgi uniós parlamentben.

Az EP-választásnak ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés értelmében most először az EP összetételének meghatározásán túlmutató szerepe is van. Mostantól nem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja majd meg az Európai Bizottság következő elnökét. Az Európai Tanács feladata pedig az, hogy az EP-választások eredményének figyelembevételével jelöltet állítson a brüsszeli testület élére.

Ezt a pártok úgy értelmezik, hogy az állam- és kormányfőknek a voksoláson győztes csoport előre megnevezett „csúcsjelöltjét” kellene megnevezniük elnökjelöltként. A szociáldemokraták Martin Schulz jelenlegi EP-elnököt jelölték, az Egyesült Európai Baloldal pedig a görög radikális baloldal vezéralakját, Alexisz Cipraszt választotta. A zöldek előválasztást tartanak, a liberálisok várhatóan februárban, a jelenleg a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt pedig márciusban, dublini kongresszusán nevezi majd meg jelöltjét. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor korábban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés semmilyen automatizmust nem jelent az EP-választás eredménye és aközött, hogy melyik posztot ki tölti majd be az EU vezetésében.