Nem annyira fekete az a bizonyos ördög
Az év végén megtörtént a gazdasági számadás, és bár még nem áll rendelkezésre minden adat, az már most látszik, hogy a helyzet egyáltalán nem olyan rossz, mint ahogyan azt sokan gondolták. Továbbá az is bizonyságot nyert, hogy a kutatók és szakemberek megfelelő formában előre tudják vetíteni azt, hogy hogyan fog alakulni a gazdaság. A Romanian Economic Monitor kutatócsoport pedig összegezte a múlt év gazdasági változásait, fontos híreit, és mérleget is vont 2023 kapcsán.
Ennek értelmében több jó hírrel is szolgált. Egyrészt a havi szintre lebontott infláció nagymértékben csökkent, míg tavaly januárban 15,07%-os volt a pénzromlás, addig novemberben már csak 6,72%, azaz a csökkenés mértéke megközelítette a 10%-ot. Ezzel egy időben az országos nettó átlagbér is emelkedett, az év elején 4254 lej volt, az októberi, jelen állás szerint a legfrissebb elérhető adat szerint 4692 lej, vagyis ilyen értelemben is több mint 10%-kal javult a helyzet.
Dr. Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja lapunknak adott interjújában szintén kiemelte a jó hírek közül az infláció csökkenését, vagyis a dezinflációt. A szakember hozzátette, hogy bár lehet és kell is örvendeni az infláció szelídülésének, a pénzromlás még mindig tart, hiszen az inflációs ráta csökkenése nem azt jelenti, hogy csökkennek az árak, hanem azt, hogy már lassuló ütemben ugyan, de még mindig növekednek.
A pénzügyi gazdaság szempontjából 2023-ban nagyon fontos volt, hogy a Hidroelectricát tőzsdére vitték. Ez egy olyan mértékű gazdasági ügylet volt, illetve olyan mennyiségű kapitalizációt sikerült megmozgatni ezzel, amivel egész Európa élvonalába kerültünk, a nyár folyamán a teljes kontinensen a legnagyobb tőzsdei bevezetés volt a Hidroelectricáé – húzta alá dr. Nagy Bálint Zsolt.
A közgazdász harmadikként egy valamivel negatívabb kicsengésű hírt emelt ki, ami kapcsolódik a megnövekedett költségvetési hiányhoz. Ennek és az adóbevételek nem megfelelő behajtása következtében a kormány előtérbe helyezett néhány fiskális intézkedést. Ezek között szerepel az is, hogy az idei évtől bizonyos adókedvezmények megszűnnek, ennek pedig a gazdasági növekedésre is lehet hatása.
Összességében nézve a 2023-as év gazdasági változásainak, ha moderáltan is, de lehet örvendeni. Egy olyan helyzetben vagyunk, amikor egyszerre több krízis is érte mind a romániai, mind a globális gazdaságot, elég csak például a szomszédunkban dúló háborúra, az energia- vagy az inflációs válságra gondolni. Tehát számos negatív töltetű esemény történt, ennek ellenére aránylag tartotta magát a román gazdaság, és még növekedést is tudott elérni, még ha az előre jelzettnél kisebb mértékben is. Még nincsenek hivatalos adatok éves összesítésben, de úgy néz ki, hogy 2% alatt lesz a növekedés mértéke. Ez viszont egy elfogadható szám, különleges annak tekintetében, hogy mind Németországban, mind Magyarországon technikai recesszió van, húzta alá a közgazdász.
Az idei év kapcsán pedig van ok a reménykedésre. A gazdasági növekedésre vonatkozó kilátások jobbak, mint amit 2023-ban sikerült elérni, emelte ki dr. Nagy Bálint Zsolt, hozzátéve, hogy az átlagbérek emelkedése a múlt év utolsó hónapjaiban magasabb volt, mint az infláció mértéke. Ezzel együtt jelen vannak a kockázati tényezők is. Az új fiskális csomagok, az adóemeléseknek, az adókedvezmény-eltörléseknek egészen biztosan negatív hatásai lesznek, viszont, ha ezek nem fogják túlzottan visszaszorítani a fogyasztást, akkor elég egészséges mértékben növekedhet a romániai gazdaság – vélekedett a Népújságnak a szakember.
Ami az infrastrukturális beruházásokat illeti, az év végén nagy előrelépések történtek ezekkel kapcsolatosan is. Több autópálya- és gyorsforgalmi útszakaszt is sikerült átadni, továbbá a rezilienciaalap felhasználása is gyorsul. Ezekből a tényekből arra lehet következtetni, hogy pozitív premisszák vannak, azonban rajtunk és az ország döntéshozóin múlik, hogy mit sikerül ebből kihozni, sokkal nagyobb mértékben áll most Románián a saját fejlődése, mint a külföldi körülményeken, emelte ki a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja.
