A dolgok mai állása szerint azonban az Európai Unióban Románia vezet a közúti balesetekben elhunyt áldozatok számát illetően.
A közúti balesetek dinamikáját megjelenítő rendőrségi statisztika azt mutatja, hogy az elmúlt 15 év során mind a balesetek, mind a súlyos sérültek száma jelentős növekedést mutat, a karambolokban elhunyt személyek száma az utóbbi 7 évben csökkent. A dolgok mai állása szerint azonban az Európai Unióban Románia vezet a közúti balesetekben elhunyt áldozatok számát illetően. Hogy e tragédiák okai között milyen arányt képvisel a rossz útinfrastruktúra, csak találgatni lehet, de a balesetek jó része feltételezhetően emiatt következik be.
Már vicc kategóriába tartozik az autópálya-építés, azonban a meglévő utak karbantartásának elmulasztása, a minőség kárára menő árverseny a közbeszerzéseken, a kontár munka megbocsáthatatlan, a felelősség megoszlik. A kárnak pedig nincs gazdája. Illetve egyre inkább kezd lenni, tekintve a sokasodó pereket, amelyekben az államot próbálják – több-kevesebb sikerrel – felelősségre vonni a bátrabb polgárok.
Újdonságot az a múlt heti sürgősségi kormányrendelet jelent, mely néhány módosítást eszközöl a közlekedésbiztonsági törvényen. Egyrészt a humánerőforrás-képzés javítása a cél, másrészt az ellenőrzést erősítik, a kormány az intézkedéstől a közúti balesetek számának felére csökkenését reméli. Azon túl, hogy pontosan meghatározzák, mely projektek esetében lesz kötelező a közlekedésbiztonsági audit, milyen feltételek teljesítésével válhat valaki közlekedésbiztonsági ellenőrré, az útépítőket kötelezik arra, hogy az auditjelentésekben megfogalmazott ajánlásokat gyakorlatba ültessék. Fontos előírás, hogy egy súlyos baleset bekövetkezte esetén az Országos Közúti Hatóság szakembercsoportja – köztük egy akkreditált szakértő – a rendőrség 15 napon belül benyújtott kérésére ingyenesen elvégez egy felmérést a baleset okainak feltárására. A szakértői vizsgálat következtetései kötelezőek lesznek az út adminisztrátorára nézve.
A fentiek alapján elmondható tehát: ha kiderül, hogy egy súlyos balesetnek az útinfrastruktúrával kapcsolatos közlekedésbiztonsági okai voltak, az máris számon kérhető az útügyi hivatalon, amely felelős az el nem végzett vagy rosszul kivitelezett munkálatokért. Innen már csak egy lépés a jogi felelősségre vonás, a fájdalomdíj, a kártérítés követelése. Az auditnak azonban a prevenciós jellegét is érdemes kiemelni, hiszen egy veszélyes, sok balesetet követelő útszakasz megfelelő kijelzése, a sebességkorlátozás és egyéb biztonsági intézkedések életeket menthetnek meg a továbbiakban. Az „útadmin” mulasztása esetén azonban csupán 1.000-10.0000 lejig terjed a bírság értéke, ami ugye nem nagy érvágás a szóban forgó intézmény költségvetésében.
A fenti törvénymódosítás kis előrelépés az autós közlekedés biztonságosabbá tétele felé, a nagyobb lépést a hamarosan jóváhagyásra kerülő országos közlekedésbiztonsági stratégia jelentheti, amelyet a 2016-2020-as időszakra dolgozott ki a kormány.
