Gazdag kínálat, kevés vásárló

Helyi termékek kavalkádja a Bolyai-sportpályán

Szép számban vettek részt a megyénkbeli termelők a Maros Megyei Tanács által első alkalommal megszervezett helyi termékek vásárán, több mint félszázan sorakoztatták fel kétkezi munkájuk gyümölcsét a Bolyai Farkas Elméleti Líceum sportpályáján. 

A kínálat rendkívül gazdag és változatos volt, a helyszín tágas és jól megközelíthető, az időjárás is kedvezett a sétával egybekötött vásárlásnak, ennek ellenére a délelőtti-déli órákban viszonylag kevés vásárló fordult meg a pályán. 

A Maros Megyei Tanács által első ízben megszervezett vásár célja a helyi termékek fogyasztására való ösztönzés, valamint lehetőséget 

biztosítani a Maros megyei termelőknek, hogy népszerűsítsék és értékesítsék termékeiket. A megye valamennyi övezete képviseltette magát, Bátostól a Mezőségig, a Nyárádmente kisebb falvaiból is jelen voltak a vásárokból ismert termelők, kézművesek, de olyanok is, akik eddig még nem nagyon tették közszemlére portékájukat. A kínálat rendkívül gazdag volt: tejtermékek, szörpök, lekvárok, házias savanyúságok, virágok és dísznövények, kézműves termékek, édességek, fűszerek, kozmetikumok, gyógynövények, zöldségek széles választéka várta azokat, akik megbízható forrásból származó árut szerettek volna hazavinni. Ugyanakkor lehetőség adódott megismerkedni, elbeszélgetni a termelőkkel, ellesni az egyes termékek előállításának fortélyait. Sok kistermelő ma már házhoz szállítást is vállal, így ezekről a lehetőségekről is tájékozódhattak a vásárlók. Ugyanakkor a szervezők az egészséges táplálkozás jelentőségére, a helyi termékek fogyasztásának előnyeire rávilágító előadásokkal, valamint a legkisebbeknek szánt kézműves-tevékenységekkel próbálták még színesebbé tenni a programot.

Panit községet több termelő is képviselte a vásáron, a csittszentiváni Puskás Katalin zöldséget, egyebek mellett igazi házi paradicsomot hozott, emellett krizantémmal, valamint csomagolt, szárított gyógynövényekkel várta vásárlóit. 

Nem messze tőle a mezőpaniti Nagy Dániel kínálta a vegyszermentes fűszerpaprikát, amit meg is kóstolhattak az arra járók. A fiatal termelő negyedik éve állít elő fűszerpaprikát, fél hektár területen gazdálkodik. Mint mondta, a Pro Economicához benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően sikerült kapagépet, szárítógépet, öntözőberendezést vásárolnia, amelyek megkönnyítik a munkát, és amit egyébként önerőből csupán négy-öt év múlva tudott volna beszerezni. 

Savanyúság, krém – fokhagymából

Mezőmaradasról fokhagymát, valamint ebből készült ízletes termékeket is vásárolhattak a háziasszonyok Balázs Emese asztalánál. A termelő elmondta, a szülőktől örökölt területen, összesen négy hektáron termesztenek őszi és tavaszi ültetésű fokhagymát. Amellett, hogy vetőmagként is forgalmazzák, fel is dolgozzák, készítenek belőle ecetes savanyúságot, adalékmentes fokhagymapasztát, ami kiváló húsokra, sültekre, de akár pirítósra is. A saját és sok vásárló kedvence a fokhagymamuzsdéj, ami édes pirospaprikával van ízesítve – tette hozzá a termelő. 

Nem sok olyan gyerek akadt, aki ne kért volna egy-két gombócot az ízletes sóváradi házifagylaltból, amit ezúttal is számos, csöppet sem szokványos ízesítésben kínáltak a készítők. Ugyancsak sokan használták ki az alkalmat, hogy közvetlenül a termelőtől szerezzék be a nyárád-andrásfalvi Gabriella tejtermékeket, annál is inkább, mivel több, újdonságnak számító árujukat is elhozták, a hagyományos vaj, sajt, tejföl, túró, sajttekercsek mellett orda, telemea, olvasztott sajt és szána is volt a szombati kínálatban. 

Feketeribizli-szörp, bor, pálinka, valamint natúr levek várták a vásárlókat a marosvásárhelyi Gyarmati Mátyás asztalánál. A fiatal termelőtől megtudtuk, immár ötödik éve, hogy Iklandon ribizliültetvényt telepített, jelenleg negyven ár területen terem a gyümölcs, a teljes mennyiséget feldolgozzák. Így készül szörp, natúr lé, bor és ribizlipálinka. Önerőből vásárolt egy őrlő, préselő, pasztőröző gépsort, így a ribizli mellett natúr almalevet, valamint alma-murok-céklalevet is préselnek. Mint mondta, a natúr ribizlilére, valamint a ribizliborra fókuszál, a tavalyi borával hat nemzetközi versenyre nevezett be, és mindenhol arany-, ezüst- vagy bronzérmet érdemelt ki. Érdeklődésünkre elárulta, a vásárlók fokozatosan megismerték és megkedvelték a termékeit, így mára kialakult a vásárlóköre, és a továbbiakban terjeszkedni szeretne, nemrég értesült arról, hogy kedvezően bírálták el a Pro Economicához benyújtott pályázatát, amellyel egy munkagépet szeretne vásárolni, ami segítségére lesz a föld megmunkálásában. 

Édesszájúak paradicsoma

Az édességkedvelők örömére különféle ízesítésű – natúr, házicsokis, karamellás, ír krémes, pudingos-kakaós – tejkrémet kínált a nyomáti György Anna, aki érdeklődésünkre elárulta, húsz tehenet tartanak, és sokáig gondolkodtak, milyen formában lehetne feldolgozni a tejüket. Úgy gondolta, a házi tejkrém újdonságnak számít a piacon, így erre esett a választás. – Négy éve kezdtük el, az első évek kísérletezéssel teltek, nemrég kezdtem vásárokra járni.

– Valójában sűrített tej, de elneveztem tejkrémnek, mivel a sűrített tejből van hígabb változat is, és mi csak ezt a krémesebb, kenhető változatot készítjük, ami süteményekbe, palacsintába, de még kávéba is kiváló. Kályhán főzzük, úgy kell elképzelni, mint a lekvárfőzést – avatott be a hétféle ízesítésű tejkrém készítésének rejtelmeibe a nyomáti termelő. 

A fakanálbáboktól a lapítófestésig

Miközben a szülők megpakolták a szatyrokat, a gyerekek sem unatkoztak, a Creactivity Egyesület csapata érdekes kézműves-foglalkozásokkal várta őket az erre a célra felállított sátorban, fakanálból ötletes bábokat készítettek, lapítóra különféle motívumokat festettek, illetve egyéb kreatív játékokba is bekapcsolódhattak. 

A helyi, szezonális mindig egészségesebb

Miért ajánlott a helyi termelőktől származó élelmiszerek fogyasztása, illetve miért fontos odafigyelnünk az egészséges táplálkozásra? – többek között ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni a nap folyamán sorra kerülő előadásokkal.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete részéről Ladó Hunor kertészmérnök, falugazdász Mi a bio? című értekezését követően Bende Lajos, a Boósifarm megálmodója és tulajdonosa saját tapasztalatából kiindulva osztott meg számos jó tanácsot az öko-bio zöldségtermesztéssel kapcsolatosan. Mint mondta, a viszonylag kicsi gazdaságban nem használ műtrágyát, gyom-, illetve rovarirtó szert, kizárólag olyan szerekkel kezeli a növényeket, amelyek az öko-bio termesztésben engedélyezettek. A gazda elismerte, beleszerettek Székelybósba, ezért kezdett el ott gazdálkodni, viszont tudni kell, hogy a bósi talaj nem alkalmas zöldségtermesztésre, ám makacs ember lévén, nagy erőfeszítések árán megtette a szükséges talajjavító intézkedéseket. Ezelőtt három évvel tűzte ki célul a szezonális zöldségkosár-projektet, amelyre ma igen nagy az igény a vásárlók részéről. Viszont az ide vezető út sem volt zökkenőmentes, hiszen, mint mondta, vannak zöldségfajták, amelyekkel két-három évig kísérletezett, hogy a kívánt minőség kerülhessen a vásárlói kosarakba. Idén több mint nyolcszáz, minden héten más zöldségeket tartalmazó kosarat sikerült kiszállítania, volt hét, amikor tizenkétféle termék került bele. A gazda számos érdekességet is megosztott hallgatóságával, kitért többek között a rovarok hasznosságára, a katicabogár, a sün a kertész jó barátai, hiszen kiváló helyettesítői a rovarirtó szereknek. 

Miért nem volt ételallergiájuk a nagyszüleinknek? 

Erre a kérdésre világított rá előadásában dr. Suba Réka rezidens belgyógyász, valamint Szász Blanka testszerviz-, táplálkozás- és életmódtanácsadó. Dr. Suba Réka szerint miközben ma egyre többen küszködnek különféle ételallergiákkal, régen, a nagyszüleink idejében ennek a témának nem volt aktualitása, ugyanis más életmódot folytattak, szezonális ételeket fogyasztottak, és kizárólag abból főztek, amit a ház körül megtermeltek. Az ő idejükben a tartósítószerek nem voltak elterjedtek, nem fogyasztottak üzemi étkeket, felvágottakat, tehát ezekkel nem gyengítették a szervezetüket, a táplálékuk tele volt tápanyagokkal. Emellett rengeteg időt töltöttek a szabadban, mozogtak, ami kedvező hatással volt az immunrendszerükre, nem pedig a négy fal között az okostelefonnal, valamint a videójátékkal a kezükben töltötték a napjaikat, ahogyan azt a mai gyerekek teszik – mutatott rá a rezidens belgyógyász. Mint mondta, a tápanyagtartalom az ételeinkben mára drasztikusan csökkent, az ételallergia civilizációs betegséggé vált, akárcsak a magas vérnyomás, valamint a rák. A megoldás az életmódváltás lenne, viszont ez igen komplex folyamat, hiszen a táplálkozástól a mozgáson át a megfelelő mértékű pihenésig számos tényezőre oda kell figyelni. Ennek érdekében meg kell próbálni visszatérni a hagyományos élelmiszerekre, a lehető legbiztosabb forrásból, azaz lehetőleg helyi termelőktől beszerezni az ételeinket, amit lehet, például a főzésnél használt fűszerkeverékeket készítsük el magunk, ne folyamodjunk a nagyüzemi ételízesítőkhöz – hangzott a jó tanács. 

A délután előadásokkal folytatódott, többek között Miért helyben, helyit és helyitől? címmel Varga-Pál Petri Julianna, a Petry cégcsoport tulajdonosa, ügyvezető igazgatója érvelt a helyi termékek fogyasztása mellett.