Néha érdemes arra gondolni, hogy nőként jobb Kelet-Európában élni, annak ellenére, hogy a gyengébbik nem képviselőinek bántalmazása időnként itt sem hiányzik az országos hírekből. A hét végén értesülhettünk két dél-romániai férfi esetéről, akikről autóbalesetük alkalmával derült ki, hogy éppen a feleségük megölésének a helyszínéről menekültek.
Ugyanakkor különös nemzetközi nap volt a pénteki. Február 6-a a női nemi szervek megcsonkításával szembeni zéró toleranciára figyelmeztet. Globális problémáról van szó, világviszonylatban több mint 200 millió, nagyobbrészt pubertáskor előtti lány nemi szervének külső részét távolították el teljesen vagy részlegesen brutális módszerekkel, fertőtlenítés, érzéstelenítés, a megfelelő higiénés körülmények mellőzésével. A józan ész szerint nincs magyarázat erre a durva megcsonkításra, aminek felmérhetetlenül sok káros hatása van az érintettek egészségére: ilyen a kislányokat ért trauma, továbbá súlyos fertőzések, amibe bele is lehet halni, egy életen át tartó fájdalom, vizeletürítési problémák, meddőség vagy rendkívül fájdalmas szülés, a szexuális élvezet hiánya. Mindezek ellenére egyes afrikai országokban a lányt, aki nem esett át ezen a tortúrán, kevés eséllyel tudják „eladni”, mivel megbukik az após által végzett ellenőrzésen.
Több afrikai, délkelet-ázsiai, közép-keleti, arab-félszigeti országban jobbára az anyák viszik el serdülő kislányukat azokhoz a nőkhöz, akik ezt a fájdalmas beavatkozást esetenként zsilettpengével hajtják végre. Egyiptomban egészségügyi személyzet végzi el a kislányok több mint 90 százalékánál. A megcsonkítást az Európai Bizottság bűncselekménynek, a nők emberi joga megsértésének tartja. Idei, február 6-i nyilatkozatában a zéró tolerancia elvét hangsúlyozza. Az átfogó gyermekjogi stratégia célja pedig az, hogy megszüntessék a gyermekek elleni erőszakot, így a női nemi szervek megcsonkítását is, továbbá, hogy az érintettek hozzáférjenek a megelőzéshez, a védelemhez és a gondozáshoz.
A szándék hangzatos, ennek ellenére az unió migránspolitikájának következményeként egyre többen gyakorolják ezt a „beavatást” az Észak-Amerikába, az Ausztráliába és a Nyugat-Európába bevándorolt személyek egyes közösségeiben is. Európában 600.000 nő él megcsonkítva, az MTI adatai szerint 13 európai országban 180.000 kislányt fenyeget a brutális beavatkozás veszélye. Magyarországon 170-350 a megcsonkított nők száma, bár a magyar törvénykönyv az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények közé sorolja, maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozó cselekménynek minősíti (https://unicef.org/press-releases).
Bár romániai adatokat az érintettekről nem lehet találni a nyilvános felületeken, a Btk. a súlyos testi sértések közé sorolja a nők nemi szervének a megcsonkítását, ami súlyos veszélynek teszi ki a kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi fejlődését, egy 2011-es kormányhatározat pedig szexuális visszaélésnek minősíti a bevándorló személyek körében is.
