A francia nemzetgyűlés elfogadta az alkotmánymódosítást
Elfogadta a francia nemzetgyűlés szerdán a terrorveszély miatt kezdeményezett alkotmánymódosítást, amely miatt januárban lemondott Christiane Taubira volt igazságügyi miniszter.
A tavaly november 13-i párizsi terrortámadásokra válaszul Francois Hollande államfő által kezdeményezett reform két fő javaslata a rendkívüli állapot szabályozása az alkotmányban, valamint a terrorizmusért elítéltek bizonyos körülmények közötti megfoszthatósága francia állampolgárságuktól.
Az 577 tagú alsóházban 317 képviselő támogatta az alkotmányreformot, 199-en szavaztak ellene, 51-en pedig tartózkodtak.
A jobboldali többségű szenátus elé márciusban kerül a szöveg, az alkotmánymódosítás végleges elfogadásához a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a képviselők és szenátorok háromötödös támogatására lesz szükség, ami egyelőre a második passzus okozta megosztottság miatt bizonytalan.
A kellő számú szavazat csak abban az esetben lesz meg, ha az ellenzéki jobboldal és a centristák egy része is támogatja a reformot, a szocialisták pedig nem megosztottak. Ez viszont a második passzusról kedd este rendezett nemzetgyűlési szavazás után, amelyen csekély többség támogatta a szöveget, egyre elérhetetlenebbnek tűnik.
Manuel Valls miniszterelnök ugyanakkor elégedettségének adott hangot a nemzetgyűlési szavazás után, és úgy vélte, hogy a reformot a kongresszus többsége, azaz a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülése is el fogja fogadni. A voksolás előtt a miniszterelnök arra figyelmeztette a kormánypárti képviselőket, hogy ha nem szavazzák meg az alkotmánymódosítást, „nehéz helyzetbe hozzák a kormányt, és kisebbségbe taszítják a köztársasági elnököt”.
Jóllehet a reformot támogató szocialisták többségben vannak, a kormánypárti baloldalt továbbra is megosztja a második passzus, Bernard Accoyer, a nemzetgyűlés korábbi jobboldali elnöke szerint pedig „elérhetetlen cél” a háromötödös többség megszerzése.
Kedd este Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter, a baloldal egyik legnépszerűbb politikusa „rossz érzésének” adott hangot a francia közéletben kialakult vita miatt, amelyet a második passzus váltott ki. Az elfogadott szöveg szerint az állampolgárságtól való megfosztás kiegészítő büntetés, amelyet egy büntetőbíró szabhat ki a nemzet alapvető érdekeit sértő vagy terrorista bűncselekmények esetében.
Bírálói szerint minden ilyen törvény eleve megbélyegezheti a kettős állampolgársággal rendelkező franciákat, így például az afrikai volt francia gyarmatokról származókat. A nemzetközi jog szerint pedig egyetlen állam sem teheti hontalanná saját polgárait.
Az alkotmánymódosítás első passzusa a rendkívüli állapot szabályozásáról rendelkezik. A jelenleg érvényben lévő, 1955-ben elfogadott és tavaly novemberben szigorított törvényhez hasonlóan a maximálisan 12 napra kihirdethető rendkívüli állapotot csak a parlament hosszabbíthatja meg egy olyan törvénnyel, amelyben annak időtartamát szabályozza. A hosszabbítás maximum négy hónapig tarthat, s csak egy újabb parlamenti szavazással újítható meg.
A szenátus egyébként kedden jelentős többséggel elfogadta a párizsi merényletek éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot további három hónapos meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány részéről a fokozottnak ítélt terrorfenyegetettséggel indokoltak, a nemzetgyűlés pedig február 16-án vitatja meg a javaslatot.
