Fontosabb most, mint valaha

EP-választás 2019

Az RMDSZ abban bízik, hogy az Európai Unió a következő években a változásokba bele tudja illeszteni az őshonos kisebbségek védelmét. Kárpát-medencei összefogást, erős képviseletet szeretne, mert a kisebbségi kérdés erdélyi, felvidéki, de vajdasági, kárpát-aljai kérdés is. És ha a magyarok bele akarnak szólni a döntésekbe, ott kell lenni, ahol fontos döntések születnek. Ez a május 26-i választások tétje.

Hegedűs Csillával, az RMDSZ-jelöltlista harmadik helyzettjével beszélgettünk.

– Miért fontos az erdélyi magyarság számára az EP-részvétel? Ön több alkalommal is úgy fogalmazott, hogy ott kell lennünk, ahol rólunk döntenek, mert másképp nem lesz, aki kiálljon a mi érdekeinkért, értékeinkért. Mennyiben volt hasznos az elmúlt időszak a közösségünk számára?

– Ha nem állunk ki egységes közösségként a jogainkért, akkor azok nyernek, akik el akarják venni ezeket tőlünk! Ha nem lesz erős Kárpát-medencei magyar összefogás az Európai Parlamentben, a magyarellenes erők fognak győzni! Ezért a május 26-i EP-választás fontosabb most, mint valaha! Ez nemzeti ügy, a magyarság erőpróbája. Akik ellenünk vannak, azt akarják, hogy ne legyen magyar képviselet, ne érvényesüljön a nemzeti érdek, vegyük le a zászlót, és zárjuk be a magyar iskolát. Nézzük csak meg, kik vezetik a román pártok listáit: olyanok, akik megakadályozták a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára való felvételét, olyanok, akik ismét divatba hozták a magyarellenes gyűlöletbeszédet a televízióban, és büszkén képviselik a román nacionalista vonalat.  Ha mi nem fogunk össze, akkor ők lesznek többségben. A referendum miatt várhatóan nagyobb lesz a részvétel, mint az eddigi európai parlamenti választásokon. Ezért most minden magyar emberre szükség van. Május 26-án eldől, hogy a magyarok, vagy a magyarellenes erők győznek. 

Az uniós csatlakozás fejlődést hozott Erdélybe: ma könnyebben utazhatunk, tanulhatunk, dolgozhatunk külföldön, közösségünk uniós forrásoknak köszönhetően gyarapodott, templomainkat, iskoláinkat újítottuk fel, gazdáink területalapú támogatást kaptak, utakkal, csatornahálózatokkal gyarapodott infrastruktúránk. Tudjuk azonban, hogy Európának változnia kell, és május 26-án változni is fog. Nekünk arra kell törekednünk, hogy ennek a változásnak nyertesei legyünk, maradjanak meg támogatásaink, szülessen meg az őshonos kisebbségeket védő európai törvény, Románia csatlakozzon a schengeni övezethez. Ehhez azonban el kell mennünk szavazni, hogy legyen aki kiálljon értékeinkért és érdekeinkért Európában. 

Az erdélyi magyarságnak is az az érdeke, hogy erős legyen az Európai Unió

– Ha az európai reformoknak az erdélyi magyar közösség nyertese, alakítója kíván lenni, akkor sorsdöntő a május 26-i EP-választás – fogalmazott az egyik kampányfórumon.

– Az Európai Unió sokat változott, de most újra változnia kell. Változnia kell ahhoz, hogy az emberek Európát közelebb érezzék magukhoz. Nem az intézményekről kell szólnia, hanem az emberekről. Brüsszelben a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartva kell döntéseket hozni. 

Az erdélyi magyarságnak is az az érdeke, hogy erős legyen az Európai Unió, hiszen másképp nincs esélye a globális versenyben, és így biztosítja Erdély további fejlődését is.

Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy csalódottak vagyunk, hiszen többet vártunk a csatlakozástól. Azonban bizakodóak vagyunk, mert ha olyan emberek kerülnek vezető pozícióba, akik nyitottak a kisebbségek ügye iránt, nem alkalmaznak kettős mércét velünk szemben, és nincsenek a támogatások ellen, akkor Erdély tovább fejlődhet az uniónak köszönhetően. Mi olyan Európát szeretnénk, amely nem veszélyként tekint ránk, hanem megbecsül, támogat és megvéd minket. Mi erős Európát és fejlődő Erdély akarunk! A május 26-i EP-választás pedig nemzeti ügy, amely meghatározza sorsunkat a jövőben. Most dől el, hogy kialakul-e az az erős magyar Kárpát-medencei összefogás, amely érdekeinket képviseli Brüsszelben. 

– Konkrétabban mennyiben befolyásolják az erdélyi magyarság életét az Európai Parlamentben meghozott döntések?

– A Minority SafePacket az RMDSZ kezdeményezte, 320 ezer erdélyi magyar ember pedig aláírásával támogatta ezt. Ez azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyarság érzi annak a fontosságát, hogy kisebbségvédelmi jogaink ne csak a román állam szeszélyeinek legyenek alárendelve, hanem Európa is törvényesen álljon ki védelmünkért. Az állam és a vezető román politikusok hangos nyilatkozatai ellenére mi ismerjük a valóságot: Románia nem mintaállam, nincs rendezve a nemzeti kisebbségek helyzete. Ezért is van szükség uniós szintű szabályozásra, hogy ne legyen természetes az, hogy elöljáróinkat több ezer euróra büntetik meg nemzeti szimbólumaink használatáért, himnuszaink énekléséért, a magyar nyelvű feliratokért. Elérnénk azt, hogy zászlóinkra ne támadhasson senki, ismerjék el és védjék nemzeti szimbólumainkat, ne űzhessenek csúfot a székely himnuszból, sőt büntessék azt, aki ezt teszi. Az európai uniós törvény továbbá garantálná anyanyelvhasználati jogunkat oktatásban, közintézményekben. 

Másik konkrétum a támogatásokról hozott döntések. Tudjuk azt, hogy az unió támogatja műemlékeink felújítását, utak, csatornahálózatok, iskolák épülnek ezekből a finanszírozásokból. Az sem elhanyagolható, hogy gazdáink az elmúlt 12 évben több mint 1,5 milliárd euró területalapú támogatást kaptak, ez 200 ezer magyar ember megélhetését befolyásolja. Ha ezek a támogatások csökkennek – mégpedig ha nem leszünk ott befolyásolni a döntéseket, akkor csökkenni fognak –, településeink, az erdélyi magyarság megélhetése kerülhet veszélybe. Ezért van szükségünk az erős brüsszeli jelenlétre. 

– Nagyon fontos közösségünk számára az épített örökségünk, templomaink, megőrzése, hiszen ezek mind olyan kincsek, amelyek közösségünk lelki, szellemi gyarapodását szolgálják, és amelyek nemzetünk összekötő tényezői. Mennyiben tud ebben segíteni az Európai Unió, illetve a magyarság EP-képviselete?

– Épített örökségünk, templomaink és iskoláink olyan kincsek, amelyek közösségünk lelki, szellemi gyarapodását szolgálják, és amelyek továbbra is az erdélyi magyar lét legerősebb bástyái. Ezek az épületek nem romok és nem falak: a legkézenfekvőbb jelei annak, hogy mit alkotott Erdélyben a magyar közösségünk az elmúlt ezer évben, s hogy jogunk van itt lenni. Mi ezeket az épületeket nap mint nap használjuk: itt tanulnak a gyermekeink, itt találjuk meg a lelki békénket, itt kapcsolódunk ki. A román állam azonban nem költ eleget magyar vonatkozású műemlékeink felújítására, ezért az egyetlen alternatíva az uniós támogatások. Az elmúlt 12 évben épített örökségünk megmentésére egyházaink és önkormányzataink 168 millió eurót pályáztak. Ebből templomok, iskolák, kastélyok újultak meg. Az új támogatási ciklusban ezeket a támogatásokat csökkenteni akarják. A magyar EP-képviseletre azért van szükségünk, hogy ezt megakadályozza, és kiharcolja azt, hogy a bürokrácia és ne a támogatások összege csökkenjen. 

A nők tudásukkal, szakértelmükkel hozzájárulnak az Európai Unió megújulásához 

– Nőként milyen speciális elvárásai vannak az unióval szemben? Mindig azt halljuk, hogy Európának szüksége van a nők tudására, szervezőkészségére, közösségformáló erejére, hiszen közös felelősség, hogy Európa erősödjön, Erdély fejlődjön. Mi valósul meg ebből valójában?

– A nők tudásukkal, szakértelmükkel, szervezési készségükkel hozzájárulnak a megújuláshoz, amelyre az Európai Uniónak szüksége van. Közösségünknek igenis mozgató rugói vagyunk, kitartó munkánk által ez gyarapodik, gazdagodik. Azt is tudom, hogy felelősséget vállalunk a közösségünket ért jogtiprások elleni harcban, hogy fontos nekünk az őshonos kisebbségeket védő törvény érvénybe léptetése, hogy gyerekeinket senki se gúnyolja azért, mert magyarul szólalnak meg, fontos nekünk családjaink, közösségünk jóléte, gyerekeink és időseink jövője. Amikor vendégünk volt Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelő európai biztos, azt kértük tőle, hogy segítse egy olyan, kifejezetten fiatal nőknek szóló pályázati alap létrehozását, amely további vállalkozások elindítását finanszírozhatja. Sok fiatal hagyja el szülőföldjét, éppen ezért hatalmas segítség számukra, ha itthon maradásukhoz támogatást kapnak, ha felépíthetik saját vállalkozásukat. A Nőszervezettel vállaljuk, hogy – ahogy eddig is tettük –, szakmai képzések, fórumok vagy pályázati tanácsadás által segítjük a nőket a vállalkozásaik elindításában, fejlesztésében, a közéleti szerepvállalásban. Ugyanakkor minél több szakembert, döntéshozót hívunk Erdélybe, akik idejében tudnak közösségeink problémáinak megoldásához tanácsot, segítséget nyújtani.  Az Európai Uniótól is azt várjuk el, és azért fogunk dolgozni, hogy minél több lehetőséget teremtsen, ami kifejezetten nőknek szól, akár karrier szintjén, de családalapítás, jövőtervezés szintjén is.