Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-02-06 15:49:36
A 2013. január 23-i 8-as számú kormányrendelet, amely az idei 54-es számú román nyelvű Hivatalos Közlönyben jelent meg, pánikszerűen érte a mezőgazdasági kistermelőket: őket sem kerüli el az adóhatóság, nekik is adót kell fizetni. Ki lesz adóköteles és hogyan történik az adófizetés? – kérdeztük Dénes Irént, a Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóság igazgatóját.
– A jövedelmeket a világon mindenhol megadózzák, a mezőgazdaságból származó jövedelmeket is. Elsősorban azt szeretném leszögezni, hogy a hatályba lépett kormányrendelet értelmében a magáncélra termelők, azaz az őstermelők egy bizonyos szintig nem adókötelesek. Ha példával szemléltetjük, akkor mindenki számára érthetőbb ez a kijelentés. Nem adókötelesek, akik két hektárig terjedő területen termesztenek gabonát, olajos magvú növényeket – napraforgót, repcét –, burgonyát, cukorrépát vagy komlót. Továbbá, ha egy hektárig terjedő területen termesztenek dohányt, fél hektárig szabadföldi zöldséget, szőlőt, másfél hektárig hüvelyes növényeket vagy gyümölcsöt, 0,2 hektárig üvegházi zöldséget vagy 0,3 hektárig virágot és dísznövényeket.
– S ha valaki ennél nagyobb területen termel ugyanabból a terményből, akkor mi esik adózás alá?
– Az említett területek fölötti terület. Ha valaki három hektáron termel burgonyát, két hektár adómentes, a harmadikat megadózzák.
– Kérdés, hogy ha egy gazda valamennyi kultúrából termel bizonyos területeken, akkor ez adózás szempontjából összeadódik-e vagy sem?
– Az igazság az, hogy a kormányrendelet alkalmazási normáit még nem tették közzé, de a kormányrendelet értelmezése szerint adózás szempontjából nem adódnak össze a területek. A jelenlegi értelmezés szerint, ha valaki 2 hektár gabonát, 2 hektár krumplit, 2 hektár cukorrépát termel, ami összesen 6 hektár, nem lesz adóköteles, mert kultúránként nem lépte át az adókötelességi határt.
– Mennyi lesz az adó?
– Hektáronkénti évi fix adót állapítottak meg. A burgonyaföldek esetében a hektáronkénti adóalap 3488 lej, ennek a 16%-át, 558 lejt kell adóba fizetni. A gabonaföldek adóalapja 458 lej, a hektáronkénti adó 73 lej, a cukorrépaföldek adóalapja 697 lej, az adó 1115 lej. De ismétlem, ezeket csak akkor számolják fel, ha a termelő kultúránként meghaladja a már említett területnagyságot. A legnagyobb adóalap a virágtermesztőknél van, 0,3 hektár fölött az évi adóalap hektáronként 11.773 lej. A fóliasátras, üvegházas zöldségtermesztők adóalapja 8.033 lej.
– Mi a helyzet az állattenyésztőkkel?
– Ugyanúgy, mint a növénytermesztőknél, az állattartóknál is megszabtak egy minimális egyedszámot. Csak akkor kell adót fizetni, ha a gazda ennél az egyedszámnál többet tart. Például, aki két szarvasmarhát tart, nem fizet adót, ezen felül viszont igen. A gazdaságban levő harmadik, negyedik stb. szarvasmarha évi adója 72 lej lesz. Nem adóköteles az a gazda sem, aki 10 juhnál és kecskénél, 6 sertésnél, 50 család méhnél és 100 szárnyasnál kevesebbet tart a háztáji gazdaságban. Az említett egyedszámokon felül már adót kell fizetni.
– Hogyan történik a bevallás, illetve az adófizetés?
– A termelőknek ez év május 25-ig bevallást kell benyújtaniuk, ehhez a 200-as típusnyomtatványt bocsátjuk rendelkezésükre. Csak azokat a földterületeket, a gazdaságban tartott állatállományt kell bejelenteni, ami adókötelesség alá esik. A többit nem. A kifizetendő adót a pénzügyi hatóság számolja ki. Az évi adó kifizetésére két határidőt állapítottak meg. Az adó felét október 25-ig, a másik felét december 15-ig kell befizetni – mondta Dénes Irén, a közpénzügyi igazgatóság igazgatója.
Az adófizetők bármilyen információért az adóhivatalhoz fordulhatnak, ott minden útbaigazítást megadnak nekik. A szóban forgó 8-as kormányhatározat alkalmazási normáinak a Hivatalos Közlönyben való közzététele után sajtóközleményekben is tájékoztatják az adófizetőket.