Fókuszban a kutatók és az egészségügyi dolgozók

Női vezetők a Covid–19 elleni küzdelemben

Március 3-án, szerdán az Európai Parlament online sajtószemináriumot tart a nemzetközi nőnap alkalmából.

A szeminárium fő témái és előadói: 

* Az Európai Parlament prioritásai a nemek közti egyenlőséget illetően – Evelyn Regner (S&D, AT), EP-képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) elnöke.

* A Covid–19 kutatásokat vezető női tudósok – prof. dr. Karikó Katalin, kutató, a BioNTech RNA Pharmaceuticals első alelnöke, dr. Maria Rosaria Capobianchi kutató, a Lazzaro Spallanzani Virológiai Laboratorium vezetője. 

* A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) oktatásban és karrierben – Susana Solis Perez (Renew, ES) EP-képviselő.

* Női vezetők a Covid–19 elleni küzdelemben – Avivah Wittenberg-Cox, a 20-first vezérigazgatója.

* Nők a társadalom védelmének élén – Alda Dalla Valle, az Epicura Hornu Sürgősségi Szolgálatának főnővére, az FNIB (Belgiumi Országos Ápolók Szövetsége) elnöke; Maria del Mar Amoedo, a 2020-as Európai Polgári Díj nyertes „Somos Tribu VK” szomszédsági platform tagja (Spanyolország); Frances Fitzgerald (EPP, IE), EP-képviselő, „A nemi szempontok a Covid–19 válság és a válság utáni időszakban” jelentéstevője (FEMM Bizottság).

A Covid–19-válság idején női vezetők innovatív megközelítéseket mutattak fel

2020 folyamán tanúi lehettünk annak, hogy milyen erőt képviselnek a nők vezetőként a Covid–19-válság idején. Női vezetők innovatív megközelítéseket mutattak fel mind helyi, mind országos szinten. A frontvonalban jelenleg is folyamatosan dolgoznak nők azon, hogy a lehető legkisebbre korlátozzák a koronavírus-járvány hatásait, és a járvány leküzdésén dolgozó kutatócsoportok többségének élén is nők állnak. 

Azonban minden erőfeszítés és vezető szerep ellenére a járvány hosszabb távú hatásai nehézségek elé állítják a társdalom női tagjait. Sokuk szakmai és személyes életét borította fel a pandémiás helyzet, és ez gyakran pénzügyi szempontból is kiszolgáltatottsággal jár, mivel sokakat egyből elbocsátottak, míg mások kénytelenek nap mint nap nehéz döntéseket hozni vagy akár fizetés nélküli munkát vállalni. 

A nők kulcsfontosságú szerepe a védőoltások fejlesztésében

Lady Mary Wortley Montagu (1689–1762) és Anna Wessels Williams patológus (XIX. század vége) óta a történelemben a nők mindig is kulcsfontosságú szerepet játszottak a védőoltások fejlesztésében. Az Egyesült Államokban 1930 és 1940 között a szamárköhögés elleni oltásokat elsőként előállító három tudósból álló csoport is nőkből állt (Grace Eldering, Pearl Kendrick és Loney Gordon). Példaként említhető még mások mellett Margaret Pittman, Rachel Schneerson, Isabel Morgan, Leone Farrell, Dorothy Horstmann, Anne Szarewski, Ruth Bishop, és még sokan... 

 Prof. dr. Karikó Katalin magyar biokémikus 40 éve dolgozik a jelenleg ismert védőoltások fejlesztési lehetőségein és közelebbről az mRNS módszeren. A BioNtech és a Pfizer oltóanyag-fejlesztő csoportjának vezetője, az mRNS-alapú oltóanyag társszabadalmaztatója. 

 Dr. Maria Rosaria Capobianchi egy olyan kutatókból álló csoportot vezetett Olaszországban, amely elsőként izolálta a Covid–19 vírus RNS-ét. 

 Az említetteken túl is számos nő játszott fontos szerepet világszerte működő gyógyszeripari vállalatok kutatásaiban: Sarah Gilbert az oxfordi kutatás vezetőjeként említhető; Nita Pavel vezette a Novavax csapatát, amely csak nőkből állt; Edith Heard, az Európai Molekuláris Biológiai Tudományok Laboratóriumának (EMBL) főigazgatója vezette be az EMBL Covid–19-cel kapcsolatos tevékenységeit, nevezetesen az EMBL Covid–19 adatportáljának megnyitását; Lisa A. Jackson (Washingtoni Egyetem) vezette a Moderna tárgyalásának egyik fázisát, Kizzmekia Colbert vezette az amerikai kormány tudományos csapatát, amely a Moderna kutatását irányította, Kínában pedig Csen Vei felelt azért, hogy a járványra gyorsan és hatékonyan reagáljanak, miután kutatásai ezrek életét mentették meg a 2003-as SARS-járvány során. 

 Segíteni kell a nők tudományos területre lépését

A hosszú listát elnézve felmerül a kérdés: vajon miért nem választ több lány tudományos pályát? A tudományos szakmákban jelen lévő nemi különbségek enyhítése érdekében olyan új szakpolitikákat és kezdeményezéseket kell létrehozni, amelyekkel támogatható és elősegíthető a nők és a lányok tudományos területre lépése. Az Európai Parlament FEMM Bizottsága a hónap végén megvitatja a jelentést arról, hogy miként lehetne több lányt ösztönözni arra, hogy a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (angol nyelvű rövidítéssel: STEM) tudományterületeken helyezkedjenek el. 

Ápolók és gondozók 

 A Covid–19-válság rávilágított a gondozók és ápolók nélkülözhetetlen munkájára. Ezeket a feladatokat túlnyomórészt nők látják el mind élvonalbeli egészségügyi dolgozókként, mind a családban. A járvány idején lehetővé kell tenni, hogy a szociális munka előkelőbb helyre kerüljön a fejlesztési célok között. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-es adatai alapján, annak ellenére, hogy a női egészségügyi dolgozók a Covid–19 elleni harc élvonalában küzdenek mindennap, és 96 millió fővel az egészségügyi és szociális ágazatban a munkaerő 70,4%-át teszik ki, a foglalkozási szegregációt alakító hierarchikus struktúrák és nemi sztereotípiák miatt megkülönböztetéssel és hátrányokkal kell szembenézniük, ideértve a béreket is. 

Intézkedéseket kell hozni az ilyen jellegű járványok nemi vonatkozású negatív hatásainak minimalizálása érdekében, valamint meg kell hallgatni a világjárványra adott válasz élvonalában dolgozó nőket, és tanulni kell tőlük. Első lépésként minden tagállamban át kell ültetni a gyakorlatba az uniós munka és magánélet egyensúlya irányelvet, ami jelentős segítséget jelenthet a nőknek. 

Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája