Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-12-03 17:16:14
December 3-án a világ minden országában nagyobb figyelemmel fordulnak azon embertársak felé, akik születésüktől vagy később, betegség, baleset miatt fogyatékossá váltak.
Világviszonylatban meghaladja a 650 milliót a fogyatékkal élő emberek száma, akik mozgásukban, látásukban, hallásukban és egyéb okok miatt korlátozott lehetőségekkel kell megküzdjenek egész életük során. Sokan nem találnak munkát, ezért a rokkantsági nyugdíjból, járulékból kell megéljenek, s akinek nincsen családja, intézeti ellátásra szorul.
A fogyatékkal élők jogainak a védelméről az ENSZ 2006 decemberében elfogadott egyezménye gondoskodik. Természetesen ez attól függ, hogy az egyes országokban hogyan valósul meg a gyakorlatban ezeknek a jogoknak a védelme.
Míg Nyugat-Európában a lakosság 10 százalékát sorolják a fogyatékkal élők körébe, a sokkal szigorúbb törvények miatt Romániában mindössze 3 százalék körüli arányról beszélhetünk.
Nő az állami juttatás
Megyénkben 17.595 fogyatékos személy szerepel a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság nyilvántartásában, közöttük 1.244 gyermek és 16.351 felnőtt, akik állami juttatásban részesülnek. A súlyosan sérültek száma 6.419 (610 gyermek, 5.809 felnőtt), a fokozottan sérülteké 7.791 (330 gyermek, 7.461 felnőtt), és a közepesen sérülteké 2.598 (286 gyermek, 2.312 felnőtt). Jó hír számukra, hogy 2015. január elsejétől növekedni fognak a 2006. évi 448-as törvénybe foglalt juttatások. Az állam által biztosított összeg a súlyosan fogyatékosok számára havi 340, a fokozottan fogyatékosoknak 272, a közepesen sérülteknek 39 lej lesz, amit februárban fognak először kézhez kapni. A helyhatóságok által fizetett gondozói járulék azonban nem változik. Míg vannak az országnak olyan megyéi, ahol fennakadás nélkül folyósítják a gondozóknak járó összeget, másutt előfordul, hogy késnek. Lehetne beszélni arról is, hogy ez az összeg a fogyatékos emberek sajátos igényeit figyelembe véve elegendő-e, de sajnos olyan országban élünk, ahol a dolgozók többségének is csak a minimálbérrel szúrják ki a szemét.
Ha visszagondolunk a rendszerváltás óta eltelt esztendőkre, tagadhatatlan, hogy szociális téren is lényeges változások történtek, de olyan mélyről indultunk, hogy manapság kevésnek tűnnek. Megyénkben például minden árvaházat felszámoltak, s a szülők nélkül maradt gyermekeket 35 családi típusú házban, valamint professzionális nevelőszülőkhöz kihelyezve gondozzák. A fogyatékos gyermekeket nyolc családi típusú házban, egy nagyobb komplexumban látják el, a felnőtt fogyatékos személyeket kilenc intézetben.
Megduplázódik az intézeti gondozottak napi élelmezési összege
A járulék növekedéséről szóló hír mellett dr. Schmidt Loránd igazgató megerősítette, hogy január elsejétől 8,30 lejről 16,60 lejre emelkedik az intézetben élő gondozottak egynapi élelmezésére fordítható összeg.
A mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékkal élő személyek életét megkönnyítő feltételek közül azonban még sok nem vált valóra. Bár Marosvásárhely főterén az átkelőhelyeknél hangjelzés teszi könnyebbé az átkelést a nem látók számára, ennek az intézkedésnek az általánossá válásáról korántsem beszélhetünk. Ahogy a siketek szórakozását is akadályozza, hogy még az állami televíziók adásait sem közvetíti jeltolmács.
A mozgássérültek pedig be sem juthatnak a művelődési intézmények többségébe, mivel a mai napig sem építették ki a feljárókat, felvonókat.
Romániai viszonylatban a fogyatékkal élők egyik legnagyobb megoldatlan problémája az utazás. A közszállítási eszközökre, autóbuszokra, vonatokra sem tud a mozgássérült vagy a tolókocsis személy felszállni, ezért keserűen mondják, hogy hiába biztosítanak ingyenes vagy kedvezményes jegyet, többségük nem tudja felhasználni.
Van tehát bőven mit tenni, hogy egy kicsit jobban felzárkózzunk a fogyatékos emberek életkörülményeit megkönnyítő uniós országok sorába.