Fizikai Nobel-díjasok, 2013
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapja megosztva az idei fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapja megosztva az idei fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
A bizottság indoklása szerint a két tudós annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért részesül az elismerésben, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének megértéséhez, és amelyet nemrégiben megerősítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével az Európai Nukleáris Kutató Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) ATLAS- és CMS-kísérleteiben.
A Higgs-mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megteremti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tömegük. Peter Higgs úgy vélte, hogy a kérdéses részecske betölti a rést a természet alapvető működését leíró standard modellben, amely az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást együttesen leíró elmélet.
Bár tisztán elméleti konstrukcióért ritkán adnak Nobel-díjat, ez a mechanizmus nagy horderejű fizikai elmélet, és nélküle egész máshogy nézne ki a világegyetem – mondta az MTI-nek Szillási Zoltán, a Debreceni Egyetem fizikusa, a CMS-kísérlet munkatársa. Hozzá hasonlóan bölcsnek nevezte a döntést Barnaföldi Gergely Gábor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusa, a CERN nagy hadronütköztetőjében működő ALICE-kísérlet magyar csoportjának vezetője is. Lévai Péter, a Wigner-központ főigazgatója azt emelte ki, hogy a díj az „isteni részecske” történetének első ötven évére nyomja rá a pecsétet, és újabb fél évszázadnyi kutatás előtt nyitja meg az utat. A kutatókra most az vár, hogy még részletesebben megismerjék a Higgs-bozon tulajdonságait, szembesüljenek a részecske létezésének következményeivel és megtudják, mi mindenre lehet használni.
A bozon létezését 1964-ben több tanulmányban összesen hat tudós jósolta meg, és az 1980-as évektől keresik a kutatók.
Noha Englert és a 2011-ben elhunyt Robert Brout tanulmánya jelent meg 1964-ben elsőként, a témában másodikként publikáló Higgs volt az, aki egyértelműen megjósolta a részecske létezését. (A részecske a Higgs-bozon nevet kapta, a köznyelvben azonban csak isteni részecskeként emlegetik, noha ezt Higgs kifejezetten ellenzi.)
Englert és Brout magát a mechanizmust „találta ki” és írta le. Az nem volt benne az elméletükben, hogy egy új típusú részecskének kell generálnia a mechanizmust, ezt Peter Higgs tette hozzá a konstrukcióhoz – magyarázta az MTI-nek Barnaföldi Gergely Gábor, aki hangsúlyozta, hogy a kutatók együttesen alkottak nagyot, nem szabad szétválasztani őket, tudománytörténeti szempontból nehéz is lenne.
A CERN 2012 júliusában jelentette be, hogy nagy bizonyossággal megtalálta a bozont. Az előzetes adatok ugyanakkor megerősítésre szorultak, ez pedig csak idén tavasszal történt meg. A CMS- és az ATLAS-kísérlet felelősei idén márciusban hangsúlyozták: valóban egyre inkább úgy tűnik, hogy a tavaly azonosított bozon az „isteni részecske”. (Mivel más szubatomi részecskék is produkálhatták a Higgs-bozon létének bizonyítékaként értékelt jelenségeket, a bizonyítottságnak nagyon erősnek kell lennie.) Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy immár teljesen bizonyítottnak tekinthető-e a Higgs-bozon létezése, Lévai Péter azt mondta: véleménye szerint a díjjal a Nobel-bizottság elismerte a felfedezés tényét.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a hagyományoktól eltérően egy órával elhalasztotta a döntés bejelentését, a csúszásra azonban nem adtak magyarázatot.
Francois Englert a késés miatt először azt hitte, nem ő kapta a díjat. A belga kutatót a bejelentéskor sikerült telefonvégre kapni Stockholmban. „Elképzelhetik, hogy nem túl kellemetlen érzés. Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy elismertek ezzel a kiemelkedő díjjal” – mondta.
Peter Higgs azonban „elrejtőzött” a médiafelhajtás elől. „Elutazott és nem vitt magával telefont” – idézte a BBC Alan Walkert, Higgs egyik kollégáját az Edinburghi Egyetemen, aki hozzátette, hogy Higgs nincs túl jól. Az egyetem által nyilvánosságra hozott közleménye szerint a tudós boldog, hogy megkaphatja a díjat. „Szeretnék gratulálni mindenkinek, aki hozzájárult ennek az új részecskének a felfedezéséhez” – tette hozzá.
Rolf Heuer, a CERN főigazgatója a stockholmi bejelentést követően tartott genfi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, nagy nap ez a részecskefizika számára. Kijelentette, semmilyen formában sem csalódott amiatt, hogy a CERN-t nem ismerték el közvetlenül. „Az indoklásban a kísérleti igazolást is említették” – emlékeztetett. A Genf mellett működő központban pezsgőt bontottak annak hallatán, hogy Higgs és Englert kapta a díjat. Szillási Zoltán megjegyezte, egy kicsit magukénak is érzik a díjat. A két tudós közül Higgs az idősebb, 1929-ben született Newcastle-ben, a londoni King's College-ben tanult fizikát, 1954-ben doktorált. Még abban az évben Edinburghban, az ottani egyetemen kezdett kutatni. 1996-ban vonult vissza, azóta az egyetem professor emeritusa.
Francois Englert 1932-ben született Etterbeekben, a Brüsszeli Szabad Egyetemen diplomázott fizikából, dolgozott az amerikai Cornell Egyetemen, majd visszatért alma materébe. 1998-ban visszavonult, manapság ő is professor emeritus. A Chapman Egyetemhez is szoros szálak fűzik.
A Nobel-díjat, amellyel összesen 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) is jár, hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján vehetik át.
